Mellhártyagyulladás tünetei – Mit okoz a mellhártyagyulladás?

Ha valaki a közelmúltban valamilyen fertőzésen esett át, és ezután mellkasi fájdalmat és légszomjat tapasztal, felmerül a mellhártyagyulladás lehetősége. A mellhártyagyulladás tünetei olykor megtévesztőek lehetnek, hiszen egy átlagember nem is gondolná, hogy a betegség has- és vállfájdalmat, esetenként nagyfokú fáradtságot okozhat. 

Nem mindig derül ki, hogy mi a mellhártyagyulladás, más néven pleuritisz kiváltója. Főként fertőzések okolhatók érte, amelyek vírusos vagy bakteriális eredetűek, azonban maga a betegség nem terjed át egyik emberről a másikra, vagyis nem fertőző. A mellhártyagyulladás tünetei néha más betegségre engednek következtetni, ezért fontos, hogy mielőbb felkeressük az orvost.

Mit jelent a mellhártyagyulladás?

Mielőtt ismertetnénk a betegség tüneteit, elmagyarázunk a mellhártyával kapcsolatban néhány dolgot. A mellhártya (pleura) egy vékony savós hártya, amely a tüdők felszínét és a mellüreg belsejét béleli ki. Ezek a rétegek biztosítják a tüdők súrlódásmentes elmozdulását, hogy a tüdő zavartalanul kitágulhasson és összehúzódhasson, amikor lélegzünk. A mellhártyagyulladás során ezek a szövetek megduzzadnak és begyulladnak, ami fájdalmat okoz be- és kilégzéskor. Kétféle formáját különböztetjük meg: száraz és nedves mellhártyagyulladást. Előbbi fennállásakor a mellhártyalemezek folyadékgyülem nélküli gyulladásáról beszélünk, míg az utóbbi esetében folyadék szaporodott fel a mellhártyaüregben. A mellhártyagyulladás gyakran társul utóbbival, amit pleurális effúziónak nevezünk. 

Milyen tünetek jellemzőek a mellhártyagyulladásra? 

A legtöbb pleuritiszben szenvedő ember éles vagy szúró mellkasi fájdalmat, vagyis mellhártyagyulladásos fájdalmat tapasztal. Ez a fájdalom gyakran súlyosbodik, ha az illető köhög, vagy mély levegőt vesz. Néha a fájdalom átterjedhet a vállra vagy a hátra, sőt kisugározhat a hasba. A mellhártyagyulladáshoz hasonló fájdalom sürgősségi ellátást igénylő egészségügyi állapotok, például szívroham vagy tüdőembólia tünete is lehet, ezért ha valaki éles mellkasi fájdalmat észlel, fontos, hogy azonnal keresse fel az orvost, hogy kizárja ezeket az életveszélyes állapotokat. Köhögés és láz csak bizonyos esetekben áll fenn. Előfordulhat fáradtság, akár extrém fáradtság formájában, illetve légszomj és látszólag ok nélküli fogyás. 

A mellhártyagyulladás miatti fájdalom erőteljesebbé válhat a felsőtest mozgásával, és átterjedhet a vállakra vagy a hátra. Bizonyos esetekben folyadék gyűlik össze a két szövetréteg közötti kis térben, amit pleurális folyadékgyülemnek neveznek. A jelentős mennyiségű folyadék annyira összenyomhatja a tüdőt, hogy részben vagy teljesen összeesik. Ez megnehezíti a légzést, és köhögést válthat ki. Ez a folyadék akár el is fertőződhet, ami gennyképződéshez vezet. A láz gyakran a gennyképződéssel együtt jelentkezik.

Mi idézi elő a mellhártyagyulladást?

Baktérium és vírusok egyaránt felelőssé tehetők érte, azonban maga a mellhártyagyulladás nem fertőző. Okai közé sorolható az érrendszeri betegségek, pangásos szívelégtelenség, azbesztózis, vagyis az azbeszt belélegzése által kiváltott tüdőkárosodás. A belélegzett vegyszerek, valamint olyan autoimmun betegségek, mint a lupus és a rheumatoid arthritis. A tüdőben létrejövő vérrög (tüdőembólia), mellkasi műtét vagy trauma, a tüdőrák, a mellhártya daganatai, a nyirokcsatornák elzáródása, hasnyálmirigy-gyulladás, májcirrózis, epehólyag-betegség és lépkárosodás. Bizonyos gyulladásos bélbetegségek ugyancsak hibáztathatók érte. A tuberkulózis, magas vérnyomás és a kóros szívritmus kezelésére szolgáló készítmények miatti gyógyszerreakciók számlájára is írható.

Kiket érint a mellhártyagyulladás?

A pleuritisz egyes alapbetegségek, többek között autoimmun kórképekben és krónikus fertőzések fennállásakor gyakoribb. Bármely életkorban jelentkezhet, ám leginkább 65 év felettieknél alakul ki. A mediterrán származásúaknál nagyobb a pleuritisz kockázata az örökletes, úgynevezett mediterrán láznak nevezett állapot miatt. Utóbbi esetén egy genetikai állomány megváltozása gyulladást generál a mellkasban és a hasban.

Hogyan diagnosztizálható a betegség?

Erre egy sor teszt szolgál. Bizonyos esetekben biopsziát végeznek, amelynek során kis tüdőszövetmintát vesznek, hogy feltárják, lehet-e a mellhártyagyulladás hátterében tuberkulózis vagy daganat. A vérvizsgálat a fertőzés vagy autoimmun betegségek jeleinek keresésére szolgál, míg az EKG segít kizárni a szívproblémákat. A röntgen-, a CT- és az ultrahangvizsgálat lehetővé teszi a mellhártya térbeli rendellenességeinek megállapítását. Olykor az orvos egy vékony tűt vezet be a pleurális térbe, hogy leszívja a felesleges folyadékot.

Hogyan történik a mellhártyagyulladás kezelése?

Megeshet, hogy a mellhártyagyulladás magától elmúlik. Ha mégis kezelésre szorul, a már említett, a pleurális térből történő folyadékeltávolítás mellett gyógyszereket, antibiotikumot, gomba- vagy parazitaellenes, illetve hörgőtágító készítményeket hívnak segítségül. A nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), például az ibuprofén enyhíthetik a mellhártyagyulladás által kiváltott fájdalmat. A kortikoszteroidok csökkenthetik a gyulladást, viszont mellékhatásokkal járnak. A mellhártyagyulladást kiváltó daganatok méretének csökkentésére a sugár- és a kemoterápia szolgál. A legtöbb ember, aki azonnali kezelést kap, teljesen meggyógyul. Ritkán a nem kezelteknél életveszélyes szövődmények lépnek fel.

Elejét vehetjük a mellhártyagyulladásnak?

Nem igazán, de csökkenthető a kockázata, ha rövid időn belül kezelik azokat a betegségeket, amelyekre visszavezethető. Érdemes abbahagyni a dohányzást.

Megtörténhet, hogy valakit több alkalommal sújt mellhártyagyulladás?

Attól még senki nem lesz immunis vele szemben, hogy felépül belőle. Emellett egyes krónikus betegségek fogékonnyá tehetnek a mellhártyagyulladásra.

Források:

https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/pleurisy/symptoms-causes/syc-20351863

https://my.clevelandclinic.org/health/diseases/21172-pleurisy

https://www.medicinenet.com/pleurisy/article.htm