Az öregedés lassítható

Az öregedés egy bonyolult folyamat, mely az egész szervezetet érinti

Egyre több bizonyíték születik arra, hogy egyes gének befolyásolják az élettartamot. A telomer a DNS ismétlődő részlete a kromoszóma végén. Úgy képzelhetjük el, mint a cipőfűző végén található műanyag rész, ami leárja a cipőfűzőt. Több kutatás azt igazolta, hogy létezik összefüggés a telomerek hossza és az emberi élettartam között.

A kromoszómák végein található telomer szakaszt úgy tekinthetjük, mint a sejtek „biológiai órája”. Ha a telomer szakasz rövidül, ez a sejtek öregedését okozza. A telomerek védik a kromoszómákat a rövidüléstől. Ha nem lenne a kromoszómák végén ez a szakasz, akkor a DNS molekula minden egyes megkettőződése során egy rövid, de akár fontos funkcióval rendelkező szakasza eltűnne, az új sejt genetikai állománya nem egyezne meg teljesen az előzőével. Kutatók felfedeztek egy „időkapcsolót” amely segítségével kikapcsolható a telomerek „biológiai óra” funkciója, ami a sejtöregedésre is hatással lehet. A kutatások eredményei azért lényegesek, mert ha egy “időkapcsolóval” ki tudnánk kapcsolni a telomer szakaszok rövidülését, akkor a sejtek idősebb korban is tudnának regenerálódni, így meghosszabbodna az élettartamuk is.

A magnézium, a második legnagyobb mennyiségű sejten belüli kation az emberi szervezetben a kálium után, kiemelkedő szerepet játszik az alapvető sejtreakciókban. A magnézium befolyásolja a különböző enzimek aktivitását, ezt jól példázza, hogy a magnézium képes olyan reakciók elősegítésére, amelyek elengedhetetlenek az enzimek aktív működéséhez.

A magnézium stabilizálja a DNS-t, elősegíti a DNS-replikációt és szabályozza az ioncsatornák nyitását-záródását

A magnéziumhiány oxidatív stresszt vált ki különböző sejttípusokban, beleértve az emberét is, ami elősegítheti a sejtek öregedését a telomerek rövidülésének következtében.

A bizonyítékok azt sugallják, hogy a „nyugati étrend” viszonylag hiányos magnéziumban, mivel előnyben részesíti a magas kalóriatartalmú, mikrotápanyagban szegény, feldolgozott élelmiszereket, ezenkívül a vízben és talajban kevés a magnézium. Míg a „keleti étrend „, melyet a gyümölcsök és zöldségek nagyobb bevitele jellemez, gazdag magnéziumban. Ezen kation nagyobb mennyiségű bevitele hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségek alacsonyabb előfordulási gyakoriságához a keleti népességnél, a nyugati népességhez képest. Ne felejtsük el azt sem, hogy a magnéziumhiány klinikai mellékhatásként jelentkezhet cukorbetegséggel, illetve egyes ráktípusokkal kezelt betegeknél, valamint alkoholistáknál.

További vizsgálatokra van szükség az alacsony magnéziumszint és a sejtes öregedés összekapcsolására szolgáló részletek feltérképezéséhez. Ha van ok-okozati összefüggés a sejtek öregedése és a szervezet öregedése között, akkor az alacsony magnéziumszint és a sejtek öregedése közötti kapcsolat is releváns lehet.

Források:

https://www.nih.gov/news-events/nih-research-matters/can-we-slow-aging

https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC11456244

https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8838212

https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC9042193