Az alacsony vérnyomás – orvosi nevén hypotonia vagy hypotensio – sokak számára ismerős jelenség, mégis kevesebbet beszélünk róla, mint a magas vérnyomásról. Pedig az alacsony vérnyomás is okozhat komoly kellemetlenségeket: szédülés, fáradékonyság, ájulásérzés, koncentrációs nehézségek – ezek mind jelezhetik, hogy a szervezet nem kap elegendő vérnyomást a megfelelő működéshez. De mikor tekinthető alacsonynak a vérnyomás, mi áll a háttérben, és mit tehetünk ellene a mindennapokban?
Mi számít alacsony vérnyomásnak?
A vérnyomást két értékkel jellemezzük: a szisztolés (felső) és a diasztolés (alsó) értékkel. Az általánosan elfogadott normálérték körülbelül 120/80 Hgmm. Alacsony vérnyomásról általában akkor beszélünk, ha a szisztolés érték 90 Hgmm alatt, a diasztolés érték pedig 60 Hgmm alatt van.
Fontos azonban kiemelni, hogy az alacsony vérnyomás önmagában nem feltétlenül jelent betegséget. Sok embernél – különösen fiatal, sportos nőknél – a természetesen alacsony vérnyomás teljesen tünetmentes, és nem igényel kezelést. A probléma akkor áll fenn, ha az alacsony érték panaszokat okoz.
Az alacsony vérnyomás típusai
Nem minden alacsony vérnyomás egyforma. Az orvostudomány több típust különböztet meg:
Ortosztatikus (poszturális) hypotensio: Ez az egyik leggyakoribb forma, amelynél a vérnyomás hirtelen leesik, amikor valaki feláll fekvő vagy ülő helyzetből. Jellemző tünete a hirtelen szédülés, „elsötétülés” a szemek előtt.
Étkezés utáni hypotensio: Főleg idősebbeknél fordul elő, és étkezés után kb. 1–2 órával jelentkezik, amikor a vér nagy része az emésztőrendszerbe áramlik.
Neurálisan mediált hypotensio: Hosszú ideig tartó állás, érzelmi megrázkódtatás vagy hőhatás következtében lép fel; különösen fiatalokban és gyermekekben jellemző.
Szimptomatikus krónikus hypotensio: Tartósan fennálló, tünetekkel járó alacsony vérnyomás, amely mögött alapbetegség is állhat.
Lehetséges okok a háttérben
Az alacsony vérnyomás mögött számos tényező állhat:
- Dehidratáció: A folyadékhiány az egyik leggyakoribb oka az alacsony vérnyomásnak
- Szívproblémák: Bizonyos szívritmuszavarok vagy szívbillentyű-betegségek alacsony vérnyomást okozhatnak
- Hormonális zavarok: Pajzsmirigy-alulműködés, mellékvesekéreg-elégtelenség (Addison-kór) vagy alacsony vércukorszint
- Vashiányos vérszegénység: A vörösvértestek csökkent száma befolyásolja a keringést
- Gyógyszerek mellékhatása: Vérnyomáscsökkentők, vízhajtók, antidepresszánsok és más gyógyszerek is okozhatnak alacsony vérnyomást
- Terhesség: Az első trimeszterben természetes a vérnyomás bizonyos mértékű csökkenése
- Fertőzések, szepszis: Súlyos fertőzések esetén a vérnyomás veszélyesen leeshet
- Hosszan tartó ágynyugalom: Az inaktivitás gyengíti a keringési rendszert
Tünetek, amelyekre figyelni kell
Az alacsony vérnyomás tünetei változatosak lehetnek, és az egyéni érzékenységtől, valamint az állapot súlyosságától függően eltérő intenzitással jelentkeznek:
- Szédülés, különösen felálláskor
- Ájulásérzés vagy tényleges ájulás (syncope)
- Homályos, „ködfátyolos” látás
- Fáradékonyság, gyengeség
- Koncentrációs nehézségek, „agyköd”
- Hányinger
- Hideg, nyirkos bőr
- Gyors, felszínes légzés
- Szapora szívverés (tachycardia)
Ha az alacsony vérnyomást mellkasi fájdalom, súlyos fejfájás, magas láz vagy tudatzavar kíséri, azonnal orvosi segítséget kell kérni.
Mit tehetünk az alacsony vérnyomás ellen a mindennapokban?
A jó hír az, hogy az alacsony vérnyomással küzdők sok esetben életmódbeli változtatásokkal jelentősen javíthatják állapotukat. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb és leghatékonyabb módszereket.
Megfelelő folyadékbevitel
A dehidratáció az egyik leggyakoribb kiváltója az alacsony vérnyomásnak. Napi legalább 2–2,5 liter folyadék fogyasztása ajánlott – és ez meleg időben, sportolás során vagy lázas betegség esetén tovább növekszik. A víz mellett gyógynövényteák, húslevesek is hozzájárulhatnak a megfelelő folyadékpótláshoz. Az alkohol kerülése szintén fontos, mivel az értágító hatása révén tovább csökkenheti a vérnyomást.
Sóbevitel mértékletes növelése
Ellentétben a magas vérnyomással küzdők számára adott tanácsokkal, az alacsony vérnyomásos embereknek mérsékelt mértékű sóbevitel-növelés javasolt lehet, mivel a nátrium segít a folyadék visszatartásában és a vérnyomás emelésében. Ezt azonban mindig orvossal egyeztetve érdemes megtenni, különösen, ha más egészségügyi problémák is fennállnak.
Kisebb, gyakoribb étkezések
Az étkezés utáni vérnyomásesés elkerülésének egyik hatékony módja a napi 4–6 kisebb étkezés bevezetése a hagyományos 2–3 nagy adag helyett. A szénhidrátban gazdag, nehéz ételek különösen hajlamosíthatnak az étkezés utáni vérnyomásejtésre, ezért érdemes ezeket mértékkel fogyasztani.
Lassú, tudatos felállás
Az ortosztatikus hypotensio tüneteinek csökkentésére az egyik legegyszerűbb módszer a lassú, fokozatos felállás. Fekvésből először ülő helyzetbe kell kerülni, ott pár másodpercig elidőzni, majd csak ezután felállni. Ez lehetőséget ad a szervezetnek, hogy alkalmazkodjon a helyzetváltoztatáshoz.
Kompressziós harisnya
A kompressziós harisnya vagy kompressziós zokni segíthet megelőzni a vér „lecsúszását” az alsó végtagokba, ami különösen ortosztatikus hypotensio esetén okoz problémát. Az orvos által ajánlott erősségű kompressziós termék viselése napközben mérsékelheti a tüneteket.
Rendszeres testmozgás
A rendszeres, mérsékelt intenzitású testmozgás erősíti a szívet és a keringési rendszert. Különösen ajánlott mozgásformák alacsony vérnyomás esetén:
- Úszás
- Kerékpározás
- Jóga (különösen az álló gyakorlatok)
- Gyaloglás
Kerülendő az intenzív, hirtelen megterhelés, illetve a hosszú ideig tartó mozdulatlan állás. Fontos az edzések fokozatos felépítése, és a testmozgás után a lassú levezetés.
Koffein mértékletes fogyasztása
A koffein rövid távon emeli a vérnyomást, ezért alacsony vérnyomásos emberek számára egy reggeli kávé vagy feketete enyhítheti a reggeli tüneteket. Ugyanakkor a koffein hatása egyénenként változó, és hosszabb távon nem helyettesítheti az egyéb életmódbeli intézkedéseket.
Hőterhelés kerülése
A meleg fürdők, szaunák és a kánikulai hőség értágító hatása révén tovább csökkenthetik a vérnyomást. Ezért alacsony vérnyomással küzdők számára ajánlott a hosszas, forró fürdők kerülése, és kültéri hőségben fokozott figyelemre van szükség.
Táplálkozás alacsony vérnyomás esetén
Az étrendnek is van szerepe a vérnyomás szabályozásában. Az alábbi táblázat összefoglalja a legfontosabb szempontokat:
| Élelmiszer / Tápanyag | Hatás a vérnyomásra | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Só (nátrium) | Emeli | Mértékletes növelés orvosi javaslatra |
| Víz, folyadék | Emeli (volumen növelése révén) | Napi minimum 2 liter ajánlott |
| Koffein | Rövid távon emeli | Reggeli fogyasztás segíthet |
| Alkohol | Csökkenti | Kerülendő vagy minimalizálandó |
| B12-vitamin | Vérszegénység megelőzése | Húsok, tejtermékek, tojás |
| Folát (B9-vitamin) | Vérszegénység megelőzése | Leveles zöldségek, hüvelyesek |
| Vas | Vérszegénység megelőzése | Vörös hús, spenót, lencse |
| Szénhidrátban gazdag ételek | Étkezés utáni esést fokozhatja | Érdemes mérsékelni egy étkezésen belül |
Mikor szükséges orvoshoz fordulni?
Bár az alacsony vérnyomás sok esetben kezelhető életmódbeli változtatásokkal, az alábbi esetekben mindenképpen orvosi vizsgálat szükséges:
- Ha a tünetek hirtelen jelentkeznek vagy súlyosbodnak
- Ha ájulás következik be
- Ha az alacsony vérnyomás gyógyszerszedéssel hozható összefüggésbe
- Ha mellkasi fájdalom, légszomj vagy neurológiai tünetek is fennállnak
- Ha az életmódbeli változtatások után sem javul az állapot
Az orvos szükség esetén kivizsgálást végez a háttérben álló ok azonosítására, és ennek megfelelően javasolhat kezelést – akár gyógyszeres terápiát is.
Összefoglalás
Az alacsony vérnyomás kellemetlen, de legtöbb esetben nem veszélyes állapot, amellyel a megfelelő odafigyeléssel, életmódbeli változtatásokkal és – szükség esetén – orvosi segítséggel eredményesen lehet együtt élni. A megfelelő folyadékbevitel, a tudatos mozgás, a kisebb étkezések és a lassú felállás mind-mind olyan egyszerű, mégis hatékony eszközök, amelyek a mindennapi élet részévé tehetők. Ha a tünetek tartósak vagy súlyosak, ne halogasd az orvosi konzultációt – a korai kivizsgálás mindig a legjobb döntés.
Felhasznált források
- Freeman, R., et al. (2011). Consensus statement on the definition of orthostatic hypotension, neurally mediated syncope and the postural tachycardia syndrome. Clinical Autonomic Research, 21(2), 69–72.
- Lahrmann, H., et al. (2006). Orthostatic hypotension. Handbook of Clinical Neurology, 75, 71–77.
- Mayo Clinic: Low blood pressure (hypotension) – Symptoms and causes. https://www.mayoclinic.org
- NHS: Low blood pressure (hypotension). https://www.nhs.uk
- Shibao, C., Lipsitz, L. A., & Biaggioni, I. (2013). ASH position paper: evaluation and treatment of orthostatic hypotension. Journal of Clinical Hypertension, 15(3), 147–153.
- Figueroa, J. J., Basford, J. R., & Low, P. A. (2010). Preventing and treating orthostatic hypotension: As easy as A, B, C. Cleveland Clinic Journal of Medicine, 77(5), 298–306.
- Jordan, J., et al. (2017). European Heart Rhythm Association consensus statement on the diagnosis and treatment of postural tachycardia syndrome, inappropriate sinus tachycardia and vasovagal syncope. Europace, 19(5), 1–28.
