Egészséges só? Igen, létezik!

Lehet egy konyhasó egészséges? Vagy elég pusztán a bevitt só mennyiségén változtatni? Valóban komoly kockázata van a túlzott sófogyasztásnak, vagy egészséges sóból bármennyit lehet? Ismerje meg a válaszokat cikkünkből! 

Szervezetünknek szüksége van bizonyos mennyiségű sóra ahhoz, hogy működni tudjon, az utóbbi évtizedekben azonban túl sokat fogyasztunk belőle, jóval többet a WHO által ajánlott napi 5g-nyi mennyiségnél. Ennek fő oka elsősorban a mindenhonnan ránk ömlő feldolgozott élelmiszerek hatalmas mennyisége (a félkész termékek, felvágottak, fűszerek, szószok, konzervek nagy része ebbe a kategóriába tartozik) és az ebből fakadó egészségtelen táplálkozás. Pedig a túl sós étrend valójában számos betegség melegágya lehet, árulkodó tüneteit pedig, mint például a magas vérnyomás, a gyakori szomjúságérzet vagy a vizesedés és ödémásodás, sokszor észre sem vesszük. 

Magyarországon a vezető halálokok közé tartoznak a szív és érrendszeri, illetve az ún. életmódból fakadó betegségek, amelyek gyakran megelőzhetők lennének magnéziumban, ásványi anyagokban gazdag táplálkozással, rendszeres testmozgással és a stresszfaktorok minimalizálásával. Ezek közé tartozik az is, hogy odafigyelünk rá, mennyi só kerül a szervezetünkbe – vagy éppen milyen.

Miért ne fogyaszthatnánk egészséges sót?

Igen, egészséges sók márpedig léteznek – ahogy azt a finn egészségügyi csoda is bizonyítja – de tévhit, hogy minden só az, amin nem az asztali konyhasó felirat díszeleg. A különleges megjelenésű, nagyszemű himalájai, vagy a finom szemcsés tengeri só nem minden esetben egészségesebb hagyományos társánál, sőt, ne feledjük: csak az asztali só tartalmaz hozzáadott jódot, ami a pajzsmirigy működésének elengedhetetlen feltétele. 

A sóból fakadó egészségügyi problémák közös eredője ugyanis a magas nátriumtartalom, ami a legtöbb fajtában megtalálható. A nátrium szervezetre gyakorolt hatásairól ebben a cikkben olvashat bővebben, de alapvetően fontos tisztában lenni vele, hogy szervezetünknek szüksége van rá a folyadék egyensúlyban tartása, valamint az idegi impulzusok és az izmok megfelelő működése miatt – csak nem akkora mennyiségben, amekkorát nap mint nap kapunk a rengeteg feldolgozott élelmiszerből. A túl sok nátrium vizet húz az erekbe, növelve a vér térfogatát és így a vérnyomás emelkedését. A magas vérnyomás károsíthatja a véredény falát, és gyorsíthatja a véráramlást gátló rögök felhalmozódását. Az emelkedett nyomás több munkát ad a szívnek, ami így nehezebben pumpálja a vért az erekben.

A normál nátrium érték a vérben 137-150 mmol/l. A napi ajánlott nátriumbevitel nagyjából 2500 mg, de vannak olyan orvosi vélemények is, amelyek ennél jóval kevesebb, 1500 mg-ot javasolnak, főleg abban az esetben, ha fennáll a magas vérnyomás vagy szív-és érrendszeri betegségek kockázata. Összehasonlításképpen: 1/2 teáskanál só 1,150 mg nátriumot, míg 1 teáskanál só 2,300 mg nátriumot tartalmaz, viszont – ahogy feljebb is jeleztük – a feldolgozott élelmiszerekben jócskán van nátrium, így legtöbbször a szükséges mennyiség többszörösét visszük be a szervezetünkbe anélkül, hogy észrevennénk.

A sót egyébként nem szerencsés összekeverni a nátriummal, helyette inkább arra kell törekedni, hogy megtaláljuk az életmódunkba leginkább beilleszthető, csökkentett nátriumtartalmút belőle. Ez nem mindig egyszerű feladat, mert a legtöbb sóban – legyen az tengeri, jódozott vagy himalája só – ugyanannyi, hozzávetőlegesen 40% nátrium található.

Melyik fajta só egészséges: a himalája vagy a tengeri só?

A kérdésre nem is olyan könnyű felelni, hiszen ezeken a kategóriákon belül is rengeteg sótípus létezik származási helyétől, szemcsézettségétől, finomítási eljárásától függően. Bár a rózsaszín, nagyszemű himalája só valóban látványosan néz ki, nátriumtartalma nem tér el a hagyományos asztali sótól. Előnye viszont, hogy jóval intenzívebb ízű a porrá őrölt asztali sónál, így kevesebb is elég belőle. Ugyanez vonatkozik a tengeri sóra is, amiben több ugyan a természetes ásványi anyag, de mivel minimális mennyiséget fogyasztunk belőle, a szervezet számára ezek nem hasznosulnak igazán. Intenzív íze miatt azonban ebből is elég kevesebb, ami mindenképp jót tesz a szervezetnek. 

A csökkentett nátriumtartalmú só ára és összetétele – valóban nagy a különbség?

Az Európai Kardiológiai Társaság idei kongresszusán közzétett, széles körben elvégzett kutatáson alapuló tanulmány szerint a hagyományos konyhasót helyettesítő, magasabb kálium és alacsonyabb nátrium tartalmú só rendszeres fogyasztása jelentősen csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A csökkentett nátriumtartalmú só általában 30-40%-kal kevesebb nátriumot tartalmaz, amit általában káliummal helyettesítenek. Ez a helyzet az Ősi Magnézium asztali só esetében is, amiben emelt mennyiségben van jelen a magnézium, nátrium tartalma viszont fele az átlagos konyhasókban találhatónak – miközben ízben és állagban nincs különbség a kettő között. Kutatások kimutatták, hogy még az egészséges táplálkozásnál is fontosabb, hogy kevesebb sót fogyasszunk a magas vérnyomás elkerülésének érdekében, így elsősorban nem a minőségre, hanem a mennyiségre ajánlott odafigyelni. Ha pedig alapvetően törekszünk rá, hogy kevesebb és egészségesebb sót használjunk a főzéshez, érdemes vállalnunk a csökkentett nátriumtartalmú só magasabb árát is vérnyomásunk egyensúlyban tartásának érdekében – különösen idősek, krónikus betegséggel küzdők, vagy várandósok esetében, akiknél fennáll a terhességi magas vérnyomás veszélye. Kisbabák táplálásánál ugyancsak fontos tényező, hogy rendszeresen ellenőrizzük, a számukra készült bébiételek és kekszek pontosan mennyi feldolgozott sót tartalmaznak.

Összességében tehát elmondható – és nem is számít újdonságnak – hogy a túlzott sófogyasztás káros az egészségre, és elsősorban a szívműködést, a vérnyomást, a keringést érinti. Mai étkezési szokásaink mellett azonban nagyon nehéz nyomon követni, hogy pontosan mennyi sót viszünk be a szervezetünkbe feldolgozott élelmiszerek, szószok, fűszerek formájában. Épp ezért azzal tehetünk egészségünkért a legtöbbet, ha nemcsak odafigyelünk rá, hogy az asztalunkra kerülő só csökkentett nátriumtartalmú legyen, hanem – használjunk bármilyet is – egyszerűen többet főzünk otthon nyers alapanyagokból, tudatosan csökkentve ételeinkben a só mennyiségét.

Ne feledje, az egészséges életmód az egészséges magnéziumszintnél kezdődik! Ellenőrizze rendszeresen szervezete magnéziumszintjét, hiszen a magnéziumhiány súlyos szövődményekkel járhat! Nálunk számos, bőrön át felszívódó, a napi testápolással, kádfürdőzéssel, vagy egy kellemes masszázzsal összeköthető, magas magnézium tartalmú termékből választhat, ahogy az Ősi Magnézium asztali sóból is többféle kiszerelés áll rendelkezésre!