Étrenddel ellensúlyozható a só negatív hatása?

A Hypertension című folyóiratban publikáló kutatók véleménye szerint a kálium és más tápanyagok nagy mennyiségű fogyasztása nem képes jelentős mértékben csökkenteni a nagymértékű só fogyasztásából adódó magas vérnyomást.

A chicagói Northwestern Egyetemen található Feinberg School of Medicine munkatársaként dolgozó Jeremiah Stamler professzor által vezetett tanulmány, az INTERMAP nevezetű vizsgálat (International Study on Macro/Micronutrients and Blood Pressure – A Makro/Mikro-tápanyagok és a Vérnyomást Vizsgáló Nemzetközi Tanulmány) résztvevőinek bevonásával kapott adatokat vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy jótékony tápanyagok alkalmazása esetén sem figyelhető meg változás a nátrium és a megnövekedett vérnyomás között fennálló, már korábban létrejött negatív kapcsolatban.

A több központban, párhuzamosan dolgozó kutatócsoportok elmondása szerint bár a nátrium és kálium bevitelének aránya kimutathatóan fordítottan arányosan viszonyul a vérnyomáshoz, a kálium (ami bőségesen fordul elő gyümölcsökben és zöldségekben) magasabb beviteli aránya csak kisebb mértékű nátrium fogyasztása esetén volt jelentősen pozitív hatással a vérnyomásra.

Mindez arra engedett következtetni, hogy az egyébként egészséges étrend nem képes ellensúlyozni a só vérnyomásra gyakorolt negatív hatásait.

„Az étkezés során elfogyasztott nátrium vérnyomásra gyakorolt káros hatását csupán minimális mértékben csillapítják egyéb, az étrend részét képző összetevők; ezen felismerések kihangsúlyozzák a rendszeres só-bevitel csökkentésének jelentőségét, melynek eredményeképp megelőzhető és szabályozható a magas vérnyomást megelőző állapot (prehipertenzió) és a magas vérnyomás (hipertenzió) is.” – fűzte hozzá a társszerző.

A tanulmányról részletesebben

A tanulmányban összesen 4680, 40 és 59 éves kor közötti férfi és nő vett részt Japánban, Kínában és az Egyesült Államokban. A résztvevők négy alkalommal vettek részt klinikai vizsgálaton, melynek részeként a szisztolés és diasztolés vérnyomásukat mérték meg. Az étrend bevitelüket egy 24 órás időszakon át rögzítették. Emellett a kutatók a vizelet nátrium és káliumtartalmát is mérték. A kutatók egyesével, illetve négy multivariáns (többváltozós) kombináció (makro-tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok és aminosavak formájában) útján 80 különféle étrendkiegészítőt adtak hozzá a résztvevők étendjéhez, és a regressziós modell segítségével előre jelezték ezen tápanyagok vérnyomásra kifejtett hatását.

Jelentőség

A vizsgálat eredményei tovább erősítik a már meglevő, jelentős mennyiségű bizonyítékok sorát, melyek alapján megállapítható a túlzott sófogyasztás vérnyomásra gyakorolt káros hatása.

A kutatók hangsúlyozzák a tanulmány jelentőségét, mivel ezáltal további megerősítést nyert, hogy a vérnyomás jelentős mértékű csökkentésének érdekében nem elegendő, ha egyéb étrend- vagy életmódbeli változtatásokat vezetünk be.

Amennyiben nem változtatunk a nagymértékű sófogyasztásunkon, még az úgynevezett DASH (Dietary Approaches to Stop Hypertension – Étrendbeli szemléletmódok a magas vérnyomás leküzdése érdekében) diéta is eredménytelennek bizonyulhat. Így tehát világos, hogy a só bevitelének csökkentése kritikus lépés.

„A rendszeres, túlzott mértékű, és főleg feldolgozott ételekből származó nátrium fogyasztása fontos tényezője az emelkedett vérnyomásmintázatok kialakulásának”, mondta Stamler.

A kutatók hozzátették, hogy a vizsgálat eredményeiből a közegészségügy és az élelmiszergyártók azonnali, gyakorlatban is alkalmazható következtetéseket vonhatnak le.

„A jelenleg is tapasztalható, járványszerűen terjedő magas vérnyomásos tünetek megelőzése és kordában tartása érdekében jelentősen csökkenteni kell az élelmiszerek sótartalmát”, javasolta Stamler. Erre kiváló lehetőség az Ősi Magnézium Asztali só, melynek csupán 40%-a nátrium, emellett tartalmaz magnéziumot és káliumot is, melyek szintén fontosak az egészséges szívműködéshez.

„Kezdjük egyre inkább felismerni az egyéb tápanyagok és a nátrium közös, vérnyomásra gyakorolt hatásait, valamint azt is, hogy a nátriumra fektetett hangsúly továbbra is jelentős marad”, tette hozzá Cheryl Anderson professzor, az Amerikai Szívegészségügyi Szövetség Tápanyag Bizottságának helyettes elnöke.

„Fontos, hogy az éttermek és az előre csomagolt élelmiszereket előállító vállalatok is részeseivé váljanak a megoldásnak, mivel az amerikaiak számára is fontos, hogy olyan élelmiszerek közül válogathassanak, amelyek a szervezet számára megfelelő nátriumszint elérésében segítik őket.”