A keratin az egyik legismertebb szó a szépségipar világában – hajkezelések, samponok, körömlakkok és bőrápolók nevében egyaránt szerepel. De mit is jelent pontosan ez a kifejezés, mi a keratin valódi szerepe a szervezetben, és mennyire indokolt a keratinnal kapcsolatos marketing? Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a keratin biológiáját, a különböző keratinkezelések hátterét és azt, hogy mit érdemes tudni a keratint tartalmazó termékekről.
Mi a keratin?
A keratin egy fibrózisos szerkezeti fehérje, amely az emberi szervezetben a haj, a köröm, a bőr legkülső rétege (stratum corneum), valamint a fogzománc szervesanyag-tartalmának is alapvető alkotóeleme. Tágabb értelemben a keratin az állatvilágban is meghatározó szerepet tölt be: a madarak tollai, a hüllők pikkelyei, a szarvasmarha szarvai és a lovak patái szintén keratinból épülnek fel.
A keratin rendkívüli mechanikai ellenállóképességéről ismert – nyújtással, nyomással és kémiai hatásokkal szemben is jelentős védelmet nyújt. Ez a tulajdonsága teszi alkalmassá arra, hogy a szervezet leginkább kitett, leginkább mechanikai igénybevételnek alávetett részeit alkotja.
A keratin szerkezete
A keratin alapegységei az alfa-aminosavak, amelyek hosszú láncokat alkotnak. Ezek a láncok spirálisan csavarodnak egymás köré – ez az úgynevezett alfa-hélix vagy béta-lemez struktúra, amely a keratin típusától függően változik.
A keratint alkotó fehérjeláncok között diszulfidhidak (cisztein aminosavak között kialakuló kémiai kötések) feszülnek, amelyek rendkívüli erőt és stabilitást kölcsönöznek a szerkezetnek. Minél több diszulfidhíd van jelen, annál keményebb és ellenállóbb a keratin – ez magyarázza például a körömkeratin és a hajkeratin közötti keménységbeli különbséget.
A keratin két fő típusa
Alfa-keratin: A gerincesek keratinja szinte kizárólag alfa-keratin – ez alkotja az emberi hajat, körmöt és bőrt. Az alfa-keratinban a polipeptidláncok alfa-hélix formában csavarodnak, és párhuzamos szálakba rendeződnek.
Béta-keratin: Főként madarakban és hüllőkben fordul elő – tollak, csőrök, karmok és pikkelyek alkotóeleme. Béta-lemez szerkezetű, általában keményebb és merevebb, mint az alfa-keratin.
A keratin szerepe a hajban
A haj nagyjából 65–95%-a keratinból áll – ez teszi a hajszál elsődleges alkotóelemévé. A hajkeratin megértéséhez érdemes megismerni a hajszál felépítését:
Kutikula: A hajszál legkülső rétege, amely átfedő, pikkelyszerű keratinsejtekből áll. Ez a réteg védi a belső szerkezetet, és meghatározza a haj fényét, simaságát és károsodásokkal szembeni ellenállóképességét. Ha a kutikula pikkelyei laposak és egymásra simulnak, a haj fényes és sima; ha felállnak vagy károsodnak, a haj töredezett, matt és gubancosabb lesz.
Kortex: A hajszál középső, legvastagabb rétege, amely a haj mechanikai tulajdonságait – szilárdságát, rugalmasságát, nyújthatóságát – meghatározza. Itt találhatók a melaninszemcsék is, amelyek a haj színét adják.
Medulla: A hajszál belső magja, amely csak vastag hajszálaknál van jelen, és pontos funkciója nem teljesen tisztázott.
A hajkeratin 18 aminosavból épül fel, amelyek közül a cisztin (a cisztein oxidált formája) a legfontosabb – a diszulfidhidak révén meghatározza a haj erősségét és alakját. A természetesen göndör haj több diszulfidhidat tartalmaz, mint az egyenes haj.
A keratin szerepe a körömben
A köröm szintén keratinból épül fel, de a hajkeratintól eltérő szerkezetű – keményebb, tömörebb és kevesebb vizet tartalmaz. A köröm keratinjában magasabb a kén tartalmú aminosavak (különösen a cisztin) aránya, ami a nagyobb diszulfidhíd-sűrűségen keresztül a fokozott keménységért felelős.
Az egészséges köröm 8–18% vizet tartalmaz – ha ez az arány csökken (például túlzott kézfertőtlenítő-használat, kemikáliák hatására), a köröm törékennyé, hámló jellegűvé válik.
A keratin szerepe a bőrben
A bőr legkülső rétege, a stratum corneum („szaruréten”) szintén keratinból áll. Ez a réteg elhalt, ellaposodott, keratin-teli sejtekből (korneocitákból) épül fel, amelyek egymásra rétegezett, „téglafalszerű” struktúrát alkotnak. Ez a réteg:
- Megakadályozza a víz elpárolgását a bőrből (transepidermális vízvesztés gátlása)
- Véd a külső kémiai, mechanikai és mikrobiológiai hatásokkal szemben
- Biztosítja a bőr összeszoríthatóságát és rugalmasságát
A bőr felső rétegének keratinja folyamatosan megújul – az új sejtek alulról felfelé vándorolnak, miközben elveszítik magjukat és keratin-teli „burkokká” válnak, majd a felszínről lehámlanak. Ez a folyamat körülbelül 28 napot vesz igénybe fiatal felnőtteknél, de az életkorral lassul.
Mi történik a keratinnal kémiai kezelések hatására?
A haj keratinjának megértéséhez érdemes áttekinteni, hogyan változtatják meg a haj szerkezetét a különböző kémiai kezelések:
Tartós hajfestés: Az oxidációs festékek megnyitják a kutikula pikkelyeit, és a festékanyagok a kortexbe hatolnak. A hidrogén-peroxid károsítja a diszulfidhidakat és a keratinszerkezetet.
Permanens hajhullámosítás és kiegyenesítés (egyenesítő kezelés): Mindkét eljárás a diszulfidhidak kémiai átalakításán alapul. Az egyenesítőknél tioGlikolátot vagy nátrium-hidroxidot alkalmaznak a kötések feltörésére, majd rögzítéssel az új pozícióban stabilizálják őket.
Fehérítés: A legerőteljesebb kezelés, amely jelentősen károsítja a keratinszerkezetet – csökkenti a kén tartalmú aminosavak arányát, és a haj „üreges”, törékeny lesz.
Hőkezelés (hajszárító, hajvasaló, hajsütő): A magas hőmérséklet – különösen 230°C felett – irreverzibilisen károsítja a hajkeratin hidrogénkötéseit és a kutikula pikkelyes szerkezetét.
Keratinkezelések a szépségiparban
A „keratinkezelés” kifejezés a szépségszalonokban legtöbbször a braziliai hajegyenesítő kezelésre (Brazilian Blowout) utal, amely a göndörséget és a töredezettséget csökkenti, és síma, fényes hajat eredményez.
Hogyan működnek a keratinkezelések?
A tipikus szalonos keratinkezelés során a hajra keratintartalmú formulát visznek fel, majd magas hőmérsékletű hajvasalóval „pecsételik” be. A kezelés hatásmechanizmusa valójában összetettebb annál, mint hogy „pótolják a keratin hiányát”:
- A hajra felvitt hidrolizált keratin peptidek ideiglenesen betömítik a kutikula sérüléseit és réseit
- A magas hőmérséklet segít a keratinmolekulák és a hajfelszín közötti kötések kialakításában
- Sok keratinkezelés formaldehidet vagy formaldehid-felszabadító anyagokat (pl. glikolsav + hő) tartalmaz, amelyek valójában a hajszerkezetet kémiai kötéseken keresztül egyenesítik ki
Formaldehid és biztonsági kérdések
A keratinkezelések körüli egyik legfontosabb vitapont a formaldehid-tartalom. Számos keratinkezelés – beleértve egyes „formaldehidmentes” termékeket is – tartalmaz formaldehidet vagy formaldehid-felszabadító vegyületeket, amelyek hő hatására szabadulnak fel.
A formaldehid ismert irritáló anyag, amely szemirritációt, légúti panaszokat és hosszú távon komolyabb egészségügyi kockázatokat hordoz. Az Európai Unióban a kozmetikai termékekben megengedett formaldehid-koncentráció 0,2% – a szalonos kezelések azonban ettől eltérő szabályozás alá eshetnek.
Valóban formaldehidmentes keratinkezelések is léteznek – ezek általában hialuronsavat, cisztein aminosavat vagy más kötőanyagokat alkalmaznak, és hatékonyságuk változó.
Otthoni keratinkezelések
A piacon számos otthon is alkalmazható keratintartalmú termék elérhető – samponok, kondicionálók, hajmaszkok, szérum. Ezek hatásmechanizmusa és eredményessége lényegesen eltér a szalonos kezelésekétől:
- A hidrolizált keratin kis molekulamérete miatt részben behatolhat a hajszál felszíni rétegeibe
- A kutikula sérüléseit ideiglenesen betömíti, simítja a hajfelszínt
- Hatása általában átmeneti – mosásokkal fokozatosan kimosódik
Keratin étrend-kiegészítők – mit mond a tudomány?
A szájon át szedhető keratintartalmú étrend-kiegészítők is megjelentek a piacon, amelyek a haj, köröm és bőr erősítését ígérik. A kérdés az, hogy a bevitt keratin valóban eljut-e a célszövetekhez.
Az emésztőrendszerben a keratin fehérje aminosavakra és kis peptidekre bomlik le – nem keratin formájában szívódik fel, hanem alkotóelemeire. Ebből következik, hogy a bevitt keratin aminosavakként hasznosul, amelyeket a szervezet – szükség szerint – újból keratin szintézisére fordíthat.
Néhány vizsgálat – köztük a Cynatine® HNS hidrolizált keratin kivonattal végzett kutatások – kedvező eredményeket mutat a hajszálak szilárdságára és a körmök törékenységére vonatkozóan, de a bizonyítékok összességében még nem elegendőek ahhoz, hogy erős ajánlásokat lehessen tenni.
A keratin szintézisét támogató tápanyagok
Mivel a szervezet saját keratintermelése tápanyagfüggő, az étrend közvetlenül befolyásolja a haj, köröm és bőr minőségét. A legfontosabb keratin-szintézist támogató tápanyagok:
| Tápanyag | Szerepe | Élelmiszer-forrás |
|---|---|---|
| Biotin (B7-vitamin) | A keratinszerkezet kialakulásához szükséges | Tojás, máj, dió, édesburgonya |
| Cisztein / metionin | Diszulfidhidak fő alkotóeleme | Húsok, tojás, hüvelyesek, fokhagyma |
| Cink | Keratinizáció folyamatához szükséges | Tökmag, hüvelyesek, vörös hús |
| Szelén | Antioxidáns, védi a keratinszerkezetet | Brazil dió, hal, napraforgómag |
| Vas | Oxigénellátás a hajhagymákhoz | Vörös hús, spenót, lencse |
| A-vitamin | A haj- és bőrsejtek differenciálódásához | Máj, sárgarépa, édesburgonya |
| Szilícium | A haj és köröm szilárdságához | Zab, banán, zöld leveles zöldségek |
Mikor jelez problémát a keratin hiánya?
A keratin minőségének és mennyiségének csökkenése többnyire a következő jelekben mutatkozhat meg:
- Töredező, fénytelen, rugalmatlan haj
- Lassú hajnövekedés, fokozott hajhullás
- Törékeny, lamináló körmök
- Száraz, hámló bőr, gyengébb barrier-funkció
Ezek a tünetek jelezhetnek tápanyaghiányt, hormonális változásokat (pajzsmirigy-alulműködés, androgén változások), krónikus betegséget, de lehetnek egyszerűen a nem megfelelő hajápolási szokások következményei is.
Összefoglalás
A keratin a szervezet egyik legfontosabb strukturális fehérjéje, amely a haj, köröm és bőr alapját alkotja. A szépségipar keratin-trendje részben megalapozott tudományos háttérrel rendelkezik – a hidrolizált keratin peptidek valóban javíthatják a haj és köröm állapotát bizonyos mértékig. A legtartósabb és leghatékonyabb megközelítés azonban mindig a belülről való támogatás: megfelelő fehérjebevitel, biotin, cink, cisztein és egyéb tápanyagok biztosítása az étrendben, kiegészítve a kíméletes, hőterheléstől és erős kémiai hatásoktól mentes hajápolással.
Felhasznált források
- Plowman, J. E. (2007). Proteomic database of wool components. Journal of Chromatography B, 849(1–2), 181–189.
- Schweitzer, M. H., et al. (1999). Beta-keratin specific immunological reactivity in feather-like structures of the Cretaceous alvarezsaurid. Journal of Experimental Zoology, 285(2), 146–157.
- Robbins, C. R. (2012). Chemical and Physical Behavior of Human Hair (5th ed.). Springer.
- Dias, M. F. R. G. (2015). Hair cosmetics: an overview. International Journal of Trichology, 7(1), 2–15.
- Ruetsch, S. B., Kamath, Y. K., Rele, A. S., & Mohile, R. B. (2001). Secondary ion mass spectrometric investigation of penetration of coconut and mineral oils into human hair fibers. Journal of Cosmetic Science, 52(3), 169–184.
- Harding, C. R. (2004). The stratum corneum: structure and function in health and disease. Dermatologic Therapy, 17(Suppl 1), 6–15.
- Evans, J. A., & Johnson, E. J. (2010). The role of phytonutrients in skin health. Nutrients, 2(8), 903–928.
