A szőrtüszők megkönnyítik a helyileg alkalmazott magnézium-ionok átjutását az emberi bőrön keresztül
Az ásványi alapú gyógymódokat, mint például az ún. Holt-tengeri gyógymódot több évszázada használják, ami számos egészségügyi előnyhöz társul. Ezek többnyire olyan bőrbetegségek kezelésére használhatóak, ahol a bőr szarurétege sérül, mint például a pikkelysömör és a dermatitis. Ezekkel a terápiákkal kapcsolatban a magnéziumról azt tartják, hogy a legfontosabb komponens a gyulladásos tünetek enyhítésében. Számos bizonyíték áll rendelkezésre, hogy a magnézium szint növelése szájon át történő kiegészítéssel vagy táplálékbevitel útján javíthatja a gyulladásos rendellenességeket. Annak érdekében azonban, hogy a helyileg alkalmazott magnézium hatékony legyen gyulladásos bőrelváltozások kezelésére, az ionok szállítása a bőr szarurétegén keresztül kritikus előfeltétel.
A helyi hatású, bőrön keresztüli felszívódás általánosan alkalmazott kezelési módszer
A bőr magnéziumion-áteresztőképessége a mirigyekkel, szőrtüszőkkel, szaruréteggel kapcsolatos “csatornáktól” függhet. A szaruréteg gátló tulajdonságát széles körben kimutatták, a tudományosan megfogalmazott általános nézet szerint a réteg szelektív gátként hat az ionok szállítására. Eleinte is feltételezték, hogy a bőr szarurétege nem engedi semmilyen molekula, például magnéziumionok áteresztődését.
A hidratált magnéziumion sugara 400-szor nagyobb, mint dehidrált formája, ami azt jelenti, hogy a magnéziumionoknak szinte lehetetlen átjutni a biológiai membránokon. Újrakalkulálás után ám mégis kiderül, hogy a börön át felszívódó magnézium hatásait bemutató publikált adatok alapján a hidratált magnéziumion potenciálisan áthatolhat. Mégpedig tömeges diffúzióval a lipidmembránban lévő fehérje alegységek által létrehozott 10A pórusokon keresztül vagy más módon, például a szőrtüszőkön keresztül. Ennek tesztelésére kísérleteket végeztek a magnézium penetrációjának, lokalizációjának és koncentrációjának vizsgálata és szemléltetése céljából.
Kidolgoztak egy új módszert a szőrtüszők körüli terület “bedugaszolására” annak érdekében, hogy teszteljék a szőrtüszők szerepét az ionszállításban. A módszer validálásához koffein felszívódását tesztelték “eldugaszolt” és szabaddá tett bőrön keresztül. Jelentösen csökkent a koffein felszívódás azon bőrön, amin a szőrtüszők dugaszolva voltak, a szabaddá tett bőrrel szemben. Ezután ezt a módszert alkalmazták a magnézium felszívódásánál is, szintén a szőrtüszőkön keresztül. A magnézium penetráció jelentősen nőtt a szabaddá tett bőrrészekben, ezzel szemben az eldugaszolt szőrtüszős bőr áteresztő képessége elenyésző volt. Ez azt jelzi, hogy a szőrtüszők fontos szerepet játszanak a magnéziumionok penetrációjában a bőrön keresztül.