Magnéziumhiány a szív- és érrendszeri betegségek mögött?

A magnéziumhiány megemeli a CRP (C-reaktív protein) szintet

A C-reaktív protein kifejezés a kardiológusok körében egyre gyakrabban emlegetett kifejezés, ami egy gyulladásos marker a vérben. Segítségével könnyebben megállapítható a szívroham vagy stroke kockázati szintje. A vér magasabb C-reaktív protein szintje esetén nagyobb a kockázata a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának.

A tudósok körében mára már széles körben elfogadott álláspont, hogy a gyulladásos állapotnak szerepe van az érelmeszesedés, a rákos megbetegedések, az Alzheimer-kór, és egyéb, a kor előrehaladtával összefüggésbe hozható betegségek kialakulásában. A C-reaktív protein vérteszt a legjobb módja annak, hogy megállapítsuk, hogy a páciens krónikus gyulladásban szenved-e.
Egy nemrégiben elvégzett tanulmány eredménye arra mutatott rá, hogy a napi ajánlott magnéziummennyiségnél kevesebbet fogyasztó felnőttek körében az emelkedett C- reaktív protein szint 1,48-1,75-ször nagyobb eséllyel fordul elő.

Forrás: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3975661

Ez a felismerés szintén alátámasztja, hogy a magnéziumhiányos emberek fokozottan ki vannak téve a szív-és érrendszeri betegségek kockázatának – esetükben a C-reaktív protein szint is nagy valószínűséggel lesz magasabb.

Az alábbiakban felsoroltak segíthetnek, abban, hogy a gyulladásos markert a lehető legalacsonyabb szinten tartsuk:

• Magas rosttartalmú étrend.
• Gyulladásfokozó ételek fogyasztásnak minimalizálása (telített zsírok és túlfőzött ételek).
• A DHEA (dehydroepiandrosterone) szint megfelelő szinten tartása.
• Karnitin, természetes E-vitamin tartalmú kiegészítők szedése, illetve halolaj fogyasztása.
• A fogak épségének megőrzése a fogínygyulladás elkerülése érdekében.
• A javasolt napi beviteli szintet meghaladó magnéziummennyiség fogyasztása.

Források:

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29793664

https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC11585403

https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC9598104

https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC2464251