Stresszoldás magnéziummal és egyéb hasznos tippek

Poszttraumás stressz, munkahelyi stressz, oxidatív stressz – mindegyik hatással van életünkre, talán jobban is, mint hinnénk. Mit tehetünk a stressz tünetei ellen? Íme néhány jól bevált tipp!

A stressz tüneteivel előbb-utóbb mindannyian szembesülünk 

“Ne idegeskedjünk”, “kerüljük a nehéz helyzeteket”, “engedjük el a szorongást” – ki ne hallaná lépten-nyomon ezeket az egyszerűnek tűnő tanácsokat. De mire megyünk velük a gyakorlatban? Gondoljuk csak végig, egy átlagos hétköznapon mennyi kihívásnak kell megfelelnünk a munkában és a magánéletben – nem csoda, hogy sokan küzdenek alvászavarokkal, szorongással, kezdődő depresszióval, gyomor- vagy idegrendszeri problémákkal – ezek többi között a stressz elsődleges tünetei.

De mi is a stressz és milyen alapvető jelei vannak?

A stressz nem más, mint a szervezet természetes, még az ősembertől örökölt riasztója, amellyel az idegrendszer válaszol az evolúciós folyamatok során “vészhelyzet” besorolást kapott helyzetekre. Stresszhatás esetén olyan hormonok aktiválódnak a mellékvesében, mint az adrenalin és a kortizol: megváltozik a szívverés ritmusa, a szervezet automatikusan elkezdi visszatartani, vagy erőteljesen fokozza az oxigénfelvételt,  felborul a keringés, izomfeszülés léphet fel, emelkedik a vérnyomás és a pulzus, akár emésztési zavarok is előfordulhatnak. Természetesen vannak jótékony hatású stresszválaszok is, de olyan helyzetekben, amikor úgy érezzük, nincs hatásunk a körülöttünk hosszú távon zajló negatív folyamatokra, könnyebben eluralkodik rajtunk a kilátástalanság érzése, ami mentálisan és fizikailag is megbetegítheti szervezetünket.

Poszttraumás stressz, munkahelyi stressz, oxidatív stressz – ismerjük meg a stressz fajtáit

A tartós stresszhatások csökkentik a szervezet ellenálló képességét és betegségeket okozhatnak. Hogy pontosabban értsük, milyen helyzetekre reagál így szervezetünk és megtanuljuk, mit tehetünk ellene, nem árt tisztázni a stressz alapvető típusait – így fel tudjuk mérni az életünkben a fő stresszforrásokat és azt, hogy milyen területeken jelennek meg. Többféle stressz létezik ugyanis: a fent említett pozitív stressz mellett megkülönböztetünk szorongásos, akut, poszttraumás, epizodikus, krónikus vagy oxidatív (a szabadgyökök és oxidánsok egyensúlyának megbomlását okozó) stresszt is, amelyek munkahelyi vagy a magánéleti problémák esetén egyaránt felléphetnek. 

Stressz és izzadás, hajhullás, légszomj – összefügghetnek?

Természetesen igen, de ezek a tünetek általában különböző mértékű stresszterhelést jeleznek. Vannak, akik izzadékonyabbak és akár kevésbé nehéz helyzetben is így regál a szervezetük – azonban máshogy izzadunk stressz esetén, mint melegben – de ez maximum kellemetlenséget jelent, nem jár hosszú távú tünetekkel. Ha az izzadás erőteljesen és főleg éjszaka jelentkezik – nem túl meleg és nem is túlságosan hűtött szobában – az  komoly egészségügyi problémák vagy hormonzavar jele is lehet, és orvosi kivizsgálást igényel. 

“Már hullik a hajam az idegességtől!” – Ugye, milyen ismerős mondat? Bizony, a tartós stressz okozhat hajhullást, ami szintén hormonális problémákkal függ össze. A hirtelen meginduló hajhullás komoly egészségügyi problémák, gyulladásos gócok kivetülése is lehet, így érdemes haladéktalanul felkeresni vele egy szakorvost – ahogy rendszeresen, vagy váratlanul fellépő légszomj, azaz nehézlégzés esetén is. 

Stressz és hormonok: szoros kapcsolat van a kettő között

Elsősorban hormonrendszerünk egészsége miatt fontos, hogy törekedjünk a stressz minél hatékonyabb leküzdésére. Az adrenalin és a kortizol szint időnkénti megemelkedése természetesen még nem jelent komoly problémát, azonban ha a stresszhelyzetek tartóssá válnak, annak könnyen lehetnek hosszú távú negatív következményei – ami gyakran gyógyszeres kezelést is igényelhet.

Stresszevés: összefügg a fejfájással, fogyással, vagy a magas pulzussal?

Van, aki nem tud enni, ha szorong vagy ideges, és van, aki túlzott evéssel próbálja kirángatni magát a rossz hangulatból, ösztönösen aktivizálva így a boldogságért felelős hormonokat. Az ilyenkor fogyasztott ételek azonban gyakran az úgynevezett “jutalmazó” kategóriába tartoznak: édességek, egyéb, magas cukor- vagy zsírtartalmú  élelmiszerek. Az egészségtelen táplálkozás – legyen az túl sok, túl kevés, vagy rossz minőségű – összefügghet a rendszeres, változó intenzitású fejfájással, migrénnel, hirtelen fogyással vagy hízással, sőt, tartósan magas pulzust és hosszú távon akár szív- és érrendszeri betegségeket is okozhat. A stresszevés vagy a koplalás tehát komoly következményekkel járhat. Hogy elkerüljük, törekedjünk a kiegyensúlyozott életre, igyunk sok vizet, kerüljük a koffeines italokat, és próbáljunk meg inkább többször kevesebbet enni, akkor, amikor valóban éhesek vagyunk. Étkezéseket pedig semmiképp ne hagyjunk ki, akkor sem, ha nem érzünk éhséget – pár falatot ilyenkor is engedjünk meg a szervezetünknek, hogy rendesen tudjon működni.

Mit tehetünk stressz ellen? A stressz kezelése és csökkentése néhány egyszerű módszerrel

Hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, hogy rengeteg tehetünk a nyugodtabb mindennapokért. Rendszeres sportolással és egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozással nemcsak a szorongásnak, hanem számos egészségügyi problémának elejét vehetjük, emellett érdemes – főleg az esti órákban – csökkenteni a képernyőidőt. Helyette menjünk ki a bizonyítottan stresszcsökkentő hatással bíró természetbe, töltsünk több időt a barátainkkal, vagy merüljünk el egy jó könyvben!

A tervezés is azoknak az egyszerű dolgoknak egyike, ami rengeteg szorongástól megkímél. Gondoljuk át minden nap a teendőinket, akár írott napirend formájában. Ez segít átlátni, van-e olyan tevékenység, ami a monotonitás és a motiválatlanság miatt esetleg több időt vesz igénybe a megszokottnál. 

Jelentéktelennek tűnhet, de az életünkre olyan, látszólag lényegtelen aspektusok is rányomják a bélyegüket, mint a napi vízivás mennyisége: szervezetünk folyadékháztartásának egyensúlyban tartása kiemelten fontos minden életkorban, erős stresszterhelés alatt pedig még inkább. A csökkent koncentrációs képesség, a gyakori fejfájás, az állandó fáradtság, az alvászavarok és a túl száraz bőr mind gyakori jelei annak, hogy keveset iszunk – márpedig a szervezet enélkül egyszerűen nem működik. Naponta 2-3 liter szénsavmentes víz vagy koffeinmentes tea, de akár folyadékban gazdag zöldségek, gyümölcsök elfogyasztásával rengeteget tehet Ön is a stresszmentes hétköznapokért, miközben nemcsak közérzete, bőre is szépül.

Nem törvényszerű, hogy minden stresszhelyzet megoldására szükségszerűen a magnéziumpótlás a megoldás, de ha általában nem törődünk szervezetünk magnéziumszintjével, az komoly mértékben rányomhatja bélyegét testünk stresszválaszaira. A magnézium sok egyéb mellett segíti az izmok és idegek megfelelő működését, kiemelten fontos ásványi anyag görcsök, szorongás esetén. A magnézium  és a stressz kapcsolatáról itt olvashat bővebben. Ne feledje: nemcsak szájon át szedhető magnéziumkúrával tehet többet szervezete stressz-szintjének csökkentéséért: egy kellemes magnéziumos masszázs, agyagpakolás, testápolók, láb- vagy kádfürdő, sőt, akár magnéziumos asztali só is rendelkezésre áll, ha szeretne tenni szervezete magnéziumszintjének kiegyensúlyozásáért. 

Sikeres lehet a stressz leküzdése? Stressz levezetés és stresszoldás már néhány légzőgyakorlattal is lehetséges

A mai, rendkívüli mértékben felgyorsult, teljesítmény-központú világban igazi kihívás megküzdeni a mindennapos stresszel. Ha szeretnénk is figyelmen kívül hagyni, legtöbbünknek annyi területen kell helytállnia, hogy szinte lehetetlen megtartani a kellő egyensúlyt az életünkben. A stressz levezetésére és oldására azonban mindenképp szükség van, ha nem akarjuk, hogy életünk folyamatos szorongásban és aggodalmaskodásban teljen, vagy örökké kevésnek érezzük magunkat. A fenti említett módszereken túl, ha másra nincs is lehetőség, néhány egyszerű légzéstechnika elsajátításával, vagy egyszerűen csak pozitív életszemlélettel is hatást gyakorolhat arra, mennyire engedi, hogy a stressz átvegye az uralmat az élete fölött.