A magnézium és az agy

Az agy-bél tengely napjaink egyik legaktuálisabb kutatási területe, de a kutatók csak most kezdenek igazán rájönni arra, hogy a szegényes táplálkozás, aminek egyenes következménye lehet a magnéziumhiány (ami a kultúránkban igen gyakori jelenség) is hatással lehet agyunk egészséges működésére. A magnéziumhiánynak szerepe lehet az agyban jelentkező olyan, gyulladásos állapotok kialakulásában is, mint a depresszió, szorongás, az Alzheimer-kór és más, az emlékezettel kapcsolatos problémák, valamint az álmatlanság és egyéb, az aggyal kapcsolatos állapotok. A legutóbbi kutatások középpontjában a magnézium pótlásának különböző formái állnak, amelyek kiegészítő terápiás szereppel bírnak az agy egészséges működésének megőrzésben. Dr. Emily Deans A magnézium és az agy: az igazi nyugtatószer című munkájában ismerteti, hogy miután jobban feltérképezzük a magnézium idegrendszerre gyakorolt hatását, felszínre kerül a depresszió szinte minden biológiai mechanizmusa.

Bár az agyra gyakran úgy szoktunk tekinteni, mint egy különálló entitásra az emberi testben, valójában az egész szervezetünkkel kapcsolatban áll, és az elfogyasztott tápanyagok hatással vannak a működésére. Dr. Timothy D. Sheehan Az oszcilláló agy: Hogyan működik az agyunk című munkájában feltárja olvasói számára az agy szerkezetét és funkcióját, valamint részletekbe menően levezeti az agy pontos működését. “Az agyra hagyományos értelemben úgy tekintünk, mint egy fekete dobozra; egy olyan rendszerre, amelyet bemenő és kimenő jelek alapján definiálunk, és tesszük mindezt anélkül, hogy megértenénk annak működését”, írja könyvében Sheehan.

Sheehan mindemellett részletezi a magnézium agyon belüli működési mechanizmusát is. A magnéziumionok töltik be a “kapuőr-szerepet” az NMDA (más néven az N-metil D aszpartát) receptor idegsejtek és a sejthártya között. Ezek a receptor idegsejtek felelősek mind a rövid, mind pedig a hosszú távú memóriáért. Megfelelő mennyiségű magnézium hiányában gyakorlatilag nincsenek “őrök a kapunál”, akiknek a feladata lenne, hogy az ionok szabad áramlását akadályozzák. Mindez pedig a sejtek elhalásához, valamint a rövid- és hosszú távú emlékezőképességgel kapcsolatos problémákhoz vezethetnek. Számos, az aggyal kapcsolatos egészségügyi problémával lehet összefüggésben a magnézium.

A magnézium és a stressz, szorongás és depresszió

A magnézium segít az agynak a stresszel összefüggésbe hozható túlzott mennyiségű kortizol szabályozásában. A Science Daily szerint a magnézium segíthet csökkenteni az adrenocorticotróp hormon-kibocsátást (ACTH) is. A magnézium közvetlen hatást gyakorol a P-glikoprotein fehérje funkciójára, és szerepe lehet az agy adrenocorticotrop-ellátásában is. A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy ezek a rendszerek szerepet játszanak a stressz és a depresszió kórélettanában.

A magnéziumionok szabályozzák a kalciumionok áramlását az idegrendszer kalcium-csatornáiban, amellyel segítik az idegsejtek nitrogén-monoxid szabályozását. Magnéziumhiány esetén az idegsejtek magnézium igénye nem biztosított, ami károsodáshoz vezethet, és ennek következtében depresszió léphet fel.

Az idegsejt-szintű magnéziumion-hiány kiváltó okai lehetnek a stresszhormonok, a túlzott kalcium bevitel, illetve a magnézium táplálkozás útján történő biztosításának hiánya is, amely magnéziumban gazdag élelmiszerek fogyasztásával, illetve bőrön át történő magnéziumpótlással orvosolható.

A kutatások kezdenek rávilágítani a magnéziumhiány és a depresszió közti kapcsolatra, miután a tanulmányozott esetleírások során gyors javulást mutattak (kevesebb, mint 7 nap alatt) súlyos depresszióban szenvedő betegeknél, akik minden étkezéshez és lefekvés előtt 125-300 mg magnéziumot szedtek. Ezeknél az eseteknél a magnéziumhiány pótlása olyan tünetek kezelésében bizonyult hatásosnak, mint a traumás agyi sérülés, fejfájás, öngyilkossági késztetés, szorongás, ingerlékenység, álmatlanság, gyermekágyi depresszió, kokain, alkohol- és dohányfogyasztás, kalcium-hiperérzékenység, rövidtávú emlékezetkiesés és IQ-csökkenés. Arra a következtetésre jutottak, hogy lehetséges, hogy a magnéziumhiány nagymértékben hozzájárulhat számos mentálhigiénés és agyi jellegű kóros állapothoz.

További kutatások tanulsága szerint a magnézium hatékonynak bizonyult a depresszió kezelésben, és a magnézium-metabolizmusban fellépő zavar szerepet játszhat a depresszió kialakulásában is. Kutatók a depresszióban szenvedők számára kiegészítő jellegű terápiaként javasolják a magnézium-bevitelt. Egy másik, szintén nemrégiben elvégzett tanulmány szerint a magnézium étrendszerű bevitelének aránya kapcsolatban áll a depresszió kialakulásának kockázatával. Húsz év elteltével ez az első olyan, kedvező kilátásokkal kecsegtető tanulmány, amelyik rámutat a magnézium-bevitel és a férfiaknál jelentkező depresszió kialakulásának összefüggéseire. Kórházi kezelésben résztvevő betegek esetén azoknál, akik táplálék-kiegészítő jelleggel közepes mennyiségű magnéziumot fogyasztottak, jelenős mértékben csökkentek a depresszió diagnosztizált tünetei, míg mindez nem volt elmondható azok esetén, akik sokkal kisebb mértékben fogyasztottak magnéziumot.

A magnézium mindezek mellett nőknél a gyermekágyi depresszió kiegészítő kezeléseként is hatékony lehet; legalábbis ezt támasztja alá egy, az ilyen tünetek esetén a cink és a magnézium összefüggését vizsgáló, 122 kismama részvételével elvégzett keresztmetszeti vizsgálat, amelynek eredménye statisztikailag nem kimutatható szintű összefüggésre mutatott rá a cink szérumszintje és a gyermekágyi depresszió között. Ezzel szemben a magnézium szérumszintje és a gyermekágyi depresszió fordított kapcsolata igazolást nyert olyan tekintetben, hogy a magnézium-bevitel fokozása csökkenti a gyermekágyi depresszió kialakulásának kockázatát.

A depresszió mellett az agy egészséges működésének olyan, egyéb területeire is hatással lehet a magnézium, mint a migrénes fejfájás és a kognitív képesség csökkenése és a memóriazavarok.

Ahogyan cikkünkből láthatja, szervezetünk számára kiemelt fontosságú a magnézium. Magnéziumszükséglet-kalkulátorunk segítségével Ön is megbizonyosdhat róla, hogy elegendő mennyiséget visz-e be szervezetébe.