A megfelelő magnéziumszint fenntartása segít lazítani a mindennapi stresszhelyzeteken
A stressz nem más, mint az ősembertől örökölt természetes riasztó, az idegrendszer válasza azokra a helyzetekre, amik az evolúciós folyamatok során a vészhelyzet besorolást kapták. Ilyenkor különféle hormonok, például adrenalin és kortizol aktiválódnak a mellékvesében. Megváltozik a szívverések ritmusa, a levegővétel – hajlamosak vagyunk ilyenkor ösztönösen visszatartani, vagy fordítva, fokozzuk az oxigénfelvételt – felborul a keringés, izomfeszülés, vérnyomás és pulzus emelkedés lép fel, de akár emésztési zavarok is előfordulhatnak.
Ezek a reakciók természetes, ezeréves válaszok azokra a szituációkra, amikor a szervezet a megküzdés vagy menekülés érdekében fokozza az aktivitását és minden energiáját egy irányba fordítja: a helyzet gyors felismerésére és a cselekvésre. A veszély elmúltával az idegrendszer, csakúgy, mint az állatoknál, visszaáll eredeti állapotába.
A tartósan fennálló stresszes állapot azonban arra készteti a szervezetet, hogy állandó készenlétben legyen, ami roppant megterhelő.
Nagy krízisek idején, mint a jelenleg kialakult járványhelyzet, sokan reagálnak tartós stresszválasszal a bizonytalan jelenre és jövőre. Azokat a heteket éljük, amikor számos, korábban nem várt, és nem belátható ideig fennálló problémával kell megküzdenünk egyéni és csoportos szinten is. Mindezt betetőzi, hogy a nehézségekkel izoláltan, a személyes érintkezések mellőzésével kell szembenéznünk.
A jelen helyzetben valóban kevés dolgot vagyunk képesek kontrollálni, amit viszont igen, azt 100%-ban meg kell tennünk. Nagyon fontos, hogy amennyire csak lehet, törekedjünk a tartós szorongás leküzdésére. A túl sokáig fenntartott vészhelyzet üzemmód ugyanis rengeteg energiát emészt fel, kizsigerelve a szervezet tartalékait, fárasztva az immun- és idegrendszert. Erre van most a legkevésbé szükségünk, hiszen az immunrendszer így gyorsabban sodródhat tartós testi probléma felé, könnyebben megbetegedhet.
Milyen betegségekhez vezethet a tartós stressz és szorongás?
Természetesen az, hogy az immunrendszer milyen választ ad a tartós stresszhelyzetre és ez mennyire gyakorol hatást a mellékvese működésére, számos körülmény és a szervezet általános állapotának függvénye. Ugyanakkor a teljesség igénye nélkül megemlíthetők a különféle szívbetegségek, fekélyek, pánikbetegségek, hormonrendszeri betegségek, pajzsmirigy betegségek, cukorbetegség, pánikbetegség, vagy az étkezési zavarok.
Mit tehetünk a jelenlegi helyzetben?
Számba kell vennünk, melyek azok a területek és tényezők, amelyeket bevethetünk a tartós stressz ellen a jelenlegi lehetőségekhez képest. Legtöbbünknek drasztikus életmódváltást kellett végrehajtania, átállni az otthoni munkavégzésre, a gyerekek otthoni oktatására, szórakoztatására és teljes körű ellátására, ami gyakran időhiányhoz vezet. Mégis fontos, hogy odafigyeljünk szervezetünk ásványi anyag és vitaminkészleteinek optimális szinten tartására, hiszen a magnézium a stressz egyik első számú ellenszere. Ez a fontos ásványi anyag felel többek között az izmok és az idegrendszer megfelelő, kiegyensúlyozott működéséért, a megfelelő vérnyomás kialakításában is szerepe van, segíti az immun-és emésztőrendszer munkáját.
Tartós szorongás esetén azonban nem elég a megfelelő, magnéziumban gazdag táplálkozás és a lehetőségekhez mért, minél több friss levegő és testmozgás, hiszen ilyenkor a katekolamin nevű hormon termelődése miatt több magnéziumot vesz fel a szervezet. Most még inkább ajánlott a bőrön át felszívódó, tiszta, természetes magnézium bevonása a mindennapi magnéziumpótlásba, hiszen gyorsan és egyszerűen használható, higiénikus, nem terheli az emésztőrendszert, és nem kell érte patikában sorban állni – néhány kattintással, online rendelhető.
A felnőttek napi magnéziumigénye 300-350 milligramm. Tegyen érte, hogy ezt szervezete meg is kapja, hiszen talán sosem volt rá akkora szüksége, mint most!
Források: