Az étkezés utáni vércukorszint mennyisége nemcsak a cukorbetegek vagy prediabéteszesek számára lényeges. Az anyagcsere és az általános egészség fontos mutatója, és ha nem megfelelő, szerepet játszhat többek között a metabolikus szindróma kialakulásában.
Az étkezés utáni vércukorszint segíthet megérteni, hogyan reagál szervezet egy adott ételre. Az egyszeri vércukorszint-kiugrás nem ad okot aggodalomra, normális reakció a szénhidrátban gazdag étkezésre. De mikor van okunk aggódni?
Miért számít az étkezés utáni vércukorszint, ha nincs cukorbetegségünk?
Arra, hogy a szervezet mennyire jól dolgozza fel és használja fel a glükózt, az éhgyomri vércukorszint-teszt ad választ; amikor a vércukorszintet nem befolyásolta egy közelmúltbeli étkezés. Azonban ha megmérjük, hogy mennyi az étkezés utáni vércukorszint, jobban bepillantást nyerhetünk az anyagcsere állapotába.
Normális, hogy a vércukorszint evés után megemelkedik, majd ismét leesik, mivel a szervezet sejtjei felszívják a cukrot a vérből, hogy energiát nyerjenek, vagy későbbre tárolják azt. A vércukorszint általában 1-2 órával evés után tetőzik, amikor az ételben lévő szénhidrátok glükózzá bomlanak le, és bekerülnek a véráramba. Az étkezés utáni vércukorszint fokozatos emelkedése, majd fokozatos csökkenése az emésztés normális velejárója, és ezzel nem kell foglalkozni. Ha azonban a vércukorszint rendszeresen túl magasra emelkedik vagy túl sokáig magas marad, az azonnali és hosszú távú egészségügyi problémákat is okozhat, beleértve a szív-, ideg-, vese- és szemkárosodást, illetve a daganatos betegségeket.
A folyamatosan túl magas vércukorszint inzulinrezisztenciához és az inzulintermelő béta-sejtek kimerüléséhez vezethet, ami a 2-es típusú cukorbetegség alapvető jellemzője. Az étkezést követő hiperglikémia fokozza a szabad oxigéngyökök (oxidánsok) termelődését, ami oxidatív stresszt idézhet elő. Az oxidánsok károsíthatják a sejteket, különösen a mitokondriumokat. Idővel felhalmozódnak, és anyagcserezavarokat okoznak. Emellett a glükóz részt vesz a glikációnak nevezett biológiai reakcióban, amikor a cukormolekulák a fehérjékhez (például a hemoglobinhoz) kapcsolódnak. Bár a glikáció normális biológiai reakció, a túlzott glikáció az érfalak károsodásához vezethet, és szabad oxigéngyököket termelhet. Ez negatív következményekkel jár az érrendszerre nézve, ami gyulladásban, érszűkületben nyilvánul meg.
Mi befolyásolja az étkezés utáni vércukorszintet?
A vércukorszint evés után néhány percen belül emelkedni kezd, de a felszívódás időtartama körülbelül négy óra. Egy 2020-as tanulmány kimutatta, hogy az étkezés utáni glükózreakciók nagy eltéréseket mutatnak az emberek között, még akkor is, ha ugyanazt az ételt ették. Míg e különbségek némelyike nehezen ellenőrizhető tényezőkre vezethető vissza – például a genetikára és a bélbaktériumokra –, bizonyos dolgok egyértelműen befolyásolják. Az egyszerű szénhidrátok (mint a cukor) vagy a finomított szénhidrátok (mint a fehér liszt) okozzák a legdrámaibb vércukorszint kiugrást.
Az inzulin az a hormon, amely segít a sejtjeinknek a glükóz felvételében a véráramból, így étkezés után visszacsökkenti a vércukorszintünket. Míg a glükóz meredek emelkedése a magas szénhidráttartalmú étkezés várható reakciója, a gyakori kiugrások vagy a hosszan tartó magas glükózszint annak a jele lehet, hogy szervezet kevésbé hatékonyan távolítja el a glükózt a vérből. Ezt inzulinrezisztenciának nevezik, és ez az anyagcserezavarok gyökere. Oka, hogy az inzulin képtelen megfelelően kapcsolódni a sejtek felszínén képződő inzulinreceptorokhoz.
Az sem mindegy, hogy mit eszünk a szénhidráttal együtt, a fehérje és a zsír ugyanis csökkenti a glükózválaszt. Az ezek emésztését elősegítő kolecisztokinin hatására lassabban ürül ki a táplálék gyomorból, vagyis a magas zsír- és fehérjetartalmú ételek lassítják az elfogyasztott szénhidrátok felszívódását, így lassabban emelkedik meg a vércukorszint.
Mi az optimális étkezés utáni vércukorszint?
A Nemzetközi Diabétesz Szövetség és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az étkezés utáni glükózválasz egészséges emberek esetén nem haladhatja meg a 7,8 mmol/l-t étkezés után 2 órával. Ha az étkezést követően 2 órával 11,1 mmol/l-t vagy ennél magasabb értéket mérünk, cukorbetegségről beszélünk.
Étkezés utáni vércukorszint csökkentése
1-1,5 evőkanál ecet csökkentheti az étkezés utáni vércukorszintet. Nincs egyértelmű konszenzus, hogy miért, de a kutatók azt feltételezik, hogy az ecet lelassítja a szénhidrátok lebomlását, és javítja a sejtek glükózfelvevő és felhasználó képességét.
A fahéj a vércukorszint stabilizálásában is segíthet, akár az inzulin hatékonyságának növelésével. Nincs hivatalosan ajánlott adag azoknak, akik szeretnék kihasználni a fahéj előnyeit, a jelenlegi kutatások többsége azonban 1 és 6 gramm közötti dózisokat tart hatékonynak.
A rostban bővelkedő ételek késleltetik a glükóz felszívódását a véráramba, sőt növelik az inzulinérzékenységet. Meggátolják az étkezés utáni vércukorszint drasztikus megemelkedését.
A rossz alvás károsan hat az anyagcserére. Kimutatták, hogy az alvásmegvonás késlelteti egy bélhormon, a glukagonszerű peptid 1 (GLP-1) felszabadulását, amely támogatja a magas vérglükózszint által elidézett inzulinfelszabadulást, vagyis egészségünk megőrzése érdekében aludjunk eleget.
A testmozgás a vércukorszint szabályozásának egyik leghatékonyabb módja. A fizikai aktivitás hatására jobb lesz az izomsejtek inzulinérzékenysége, vagyis csökken a cukorbetegség kialakulásának esélye.
Számos tanulmány beszámolt arról, hogy a kamillatea fogyasztása csökkentheti a vércukorszintet. Gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segítenek megelőzni a hasnyálmirigy károsodását. A zöld-, hibiszkusz- és gyömbértea szintén hasonló tulajdonságokkal dicsekedhet.
Források:
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28292654/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2084401/
https://academic.oup.com/ajcn/article/98/2/358/4577190?login=false