Kéztőalagút-szindróma: okok, tünetek és kezelési módok

A kéztőalagút-szindróma az egyik leggyakoribb kézprobléma. Meglehetősen sokan szenvednek tőle, és nemcsak azok, akik a munkájuk során túlságosan igénybe veszik a csuklójukat. Ha nem kezelik, maradandó izomkárosodást okozhat. De hogyan ismerhetők fel a betegség jelei?

Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy kéztőalagút-szindróma foglalkozási ártalom. Azonban nem mindig lehet azonosítani, hogy valakinél miért alakul ki – néha semmi köze nincs a munkához. Érdekes módon a nők hajlamosabbak rá.

Mi a kéztőalagút-szindróma?

Sok felnőttnek vannak kéz- és csuklóproblémái. A kéztőalagút-szindróma a lakosság mintegy 4 százalékát érinti. Megnehezítheti a napi feladatok elvégzését, például az ing begombolását, az írást vagy akár a kávéscsésze tartását. Akkor jelentkezik, amikor a középidegre (nervus medianus) nehezedő nyomás megnő, miközben az a tenyér tövében elhelyezkedő kéztőalagúton halad át. Utóbbi egy keskeny járat, amely védi a kézhez és az ujjakhoz vezető idegeket és inakat. A középideg összenyomása az ujjak zsibbadását, bizsergést és egyéb tüneteket, például fájdalmat és gyengeséget okoz a kézben. Mindezt az ideg melletti inak bedagadása eredményezi. A legtöbb betegnél a kéztőalagút-szindróma idővel rosszabbodik, és amennyiben nem foglalkoznak vele, a kéz tartós működési zavarához vezethet, beleértve az ujjak érzékelésének elvesztését, illetve az izmok zsugorodását, sorvadását.

Melyek a kéztőalagút-szindróma okai?

Csakúgy, mint a csukló ismétlődő mozgása – amelyek gyakran megfigyelhetők irodai dolgozóknál, sportolóknál vagy manuálterapeutáknál –, a kéztőalagút-szindrómát bizonyos alapbetegségek is okozhatják, például cukorbetegség, pajzsmirigyproblémák, rheumatoid arthritis és magas vérnyomás. A csukló sérülése vagy törése szintén ehhez az állapothoz vezethet.

Sajnos a nők sokkal nagyobb valószínűséggel tapasztalják meg ezt a problémát a terhességgel vagy a menopauzával összefüggő folyadékretenció miatt, ami nyomást gyakorol a középidegre.

A genetika valószínűleg fontos tényező. Lehetnek anatómiai eltérések, amelyek megváltoztatják az idegek számára fenntartott hely mennyiségét – és ezek a tulajdonságok családokban is előfordulhatnak.

Ugyanazon kéz- és csuklómozdulatok, illetve a kéz és a csukló extrém hajlításával vagy nyújtásával járó tevékenységek huzamosabb ideig történő ismétlése a csukló inainak duzzanatát okozhatja, amely nyomást gyakorol az idegre.

Számos tanulmány értékelte, hogy van-e összefüggés a számítógép-használat és a kéztőalagút-szindróma között. Egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy az egér, nem pedig a billentyűzet használata lehet a probléma.

Egyes vizsgálatok összefüggést mutattak ki a kéztőalagút-szindróma és az Arimidex alkalmazása között, amely egy emlőrák kezelésére alkalmazott gyógyszer.

További gyakori, kéztőalagút-szindrómát előidéző okok:

• A kéz vagy a csukló deformitása.
• Veseelégtelenség.
• Nyiroködéma.
• Alkoholizmus.
• Daganat a kéztőalagútban.
• Idősebb kor.
• Amiloid (egy rendellenes fehérje) lerakódása a szervezetben.

Milyen tünetekkel jár a kéztőalagút-szindróma?

Az állandó fájdalom és a legegyszerűbb feladatok elvégzésének képtelensége csak néhány a kéztőalagút-szindrómával kapcsolatos frusztráló tünetek közül, amelynek tünetei jobbára fokozatosan kezdődnek. Bizsergést, zsibbadást és áramütésszerű érzést észlelhetünk az ujjainkban vagy a kezünkben. Általában a hüvelyk-, a mutató-, a középső- vagy a gyűrűsujj érintett, de a kisujj nem. Az érzés a csuklótól a karig terjedhet. Ezek a tünetek gyakran akkor jelentkeznek, amikor kormányt, telefont vagy újságot tartunk a kezünkben, de alvás közben is megjelenhetnek. Sokan „kirázzák” a kezüket, hogy megpróbálják enyhíteni a tüneteiket. A zsibbadt érzés idővel állandóvá válhat. A kéz zsibbadása vagy a hüvelykujj szorító izmainak gyengesége – amelyeket szintén a középideg szabályoz – azt eredményezi, hogy nem tudjuk megtartani a különféle tárgyakat.

Hogyan kezelik a kéztőalagút-szindrómát?

A kéztőalagút-szindróma kétféleképpen kezelhető: nem műtéti úton vagy műtéttel. Mindkét megközelítésnek vannak előnyei és hátrányai. A nem sebészeti kezeléseket főként kevésbé súlyos esetekben alkalmazzák, és lehetővé teszik a napi tevékenységek megszakítás nélküli folytatását. A sebészeti kezelések segíthetnek a súlyosabb esetekben, és nagyon pozitív eredménnyel járnak. Többnyire először a nem sebészeti kezeléseket próbálják ki. A korai tünetek gyakran enyhíthetők egyszerű intézkedésekkel:

• Csuklósín viselése alvás közben.
• Kéztőalagút-szindróma torna.
• Fizikoterápia.
• Enyhe fájdalomcsillapítók, például ibuprofén szedése.
• Bizonyos tevékenységek elkerülése, amelyek súlyosbítják a tüneteket.
• Szteroid injekció adása a kéztőalagútba.

A műtét akkor javasolt, ha a betegség nem reagál a kezelésekre vagy már súlyossá vált. Célja a kéztőalagút méretének növelése annak érdekében, hogy csökkenjen a benne áthaladó idegekre és inakra nehezedő nyomás. A sebész átvágja a keresztirányú kéztőszalagot, amely a kéztőalagútat takarja a tenyér alján.

Hogyan előzhető meg a kéztőalagút-szindróma?

Az állapotot olyan sokféle tevékenység okozhatja az ember mindennapi életében, hogy a megelőzés kihívást jelenthet. Az alábbiak azonban segíthetnek lecsökkenteni a kockázatát:

• Ha lehetséges, próbáljuk újra és újra elkerülni ugyanazokat a kézmozdulatokat. Például ha egy bizonyos feladatot rendszerint a jobb kezünkkel hajtunk végre, inkább a ballal valósítsuk meg. Ha ez nem lehetséges, tartsunk gyakrabban szünetet és nyújtsuk a csukló ízületeire ható izmokat.
• Amennyiben irodában dolgozunk, állítsuk be az íróasztalt, a széket és a billentyűzetet úgy, hogy az alkarunk egy szintben legyen a munkafelülettel.
• Sok ember számára előnyös az osztott, V alakú billentyűzet használata. Ha lehetséges, próbáljunk ki egyet legalább egy hétig.
• A helytelen testtartás megrövidíti a nyak és a váll izmait, ami hatással lehet a csuklónkra és az ujjainkra. Törekedjünk arra, hogy ülés közben a hátunk egyenes legyen, a vállainkat pedig húzzuk hátra.
• Viseljünk sínt éjszaka, hogy alvás közben egyenes maradjon a csuklónk.
• A kéz vagy a csukló fájdalma és merevsége fokozódhat hideg környezetben. Ha bizonyos helyzetekben, például munkahelyen nem tudjuk megváltoztatni a hőmérsékletet, vegyünk fel ujjatlan kesztyűt.
• A kéztőalagút-szindróma jól ismert kockázati tényezője az elhízás, ami ellen helyes táplálkozással és mozgással tehetünk.

Források:

https://www.ninds.nih.gov/health-information/disorders/carpal-tunnel-syndrome

https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/carpal-tunnel-syndrome/symptoms-causes/syc-20355603

https://orthoinfo.aaos.org/en/diseases–conditions/carpal-tunnel-syndrome/