A kötőhártya-gyulladás az egyik leggyakoribb szembetegség. Számos oka van, ami meghatározza, hogy milyen panaszokkal jár. Ebben a cikkben a kötőhártya-gyulladás tünetei kerülnek górcső alá.
Jó ha tudjuk, hogy néznek ki a kötőhártya-gyulladás tünetei, mert ez elengedhetetlen a betegség korai kezeléséhez.
Gyakori jelenségről van szó
A szem a mindennapi élet során folyamatosan ki van téve különféle kórokozóknak és behatásoknak. A kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis) egy meglehetősen gyakori állapot, amit szinte mindenki megtapasztal legalább egyszer az élete során. Akkor fordul elő, ha valami gyulladást okoz a szemfehérjét és a szemhéjak belsejét borító, apró erekkel teli, átlátszó kötőhártyában. A betegségnek több típusa létezik, a tünetei pedig a kiváltó okoktól függően eltérőek. A különféle mikroorganizmusok mellett conjunctivitist okozhat az allergia vagy az egyes irritáló anyagok, például a füst vagy a klór.
Kötőhártya-gyulladás tünetei
Attól függően, hogy fertőzés okozta-e vagy sem, a kötőhártya kis erei begyulladnak, jobban láthatóvá válnak, és a szemfehérje vörösnek és véreresnek tűnik. Jelentkezhet szemhéjduzzanat, viszketés, égő érzés, könnyezés, idegentest-érzés a szemben, váladékozás, homályos látás és fényérzékenység. A betegség különböző típusai e tünetek eltérő kombinációit produkálhatják, kiegészülve másokkal.
A leggyakrabban az adenovírus által kiváltott vírusos kötőhártya-gyulladás a megfázáshoz hasonló panaszokkal jár: lázzal, torokfájással, levertséggel, orrfolyással, garatgyulladással és az állkapocs és fültő környékén elhelyezkedő nyirokcsomók duzzanatával. A kötőhártya-gyulladásnak ez a formája rendkívül fertőző, és közvetlen érintkezés útján vagy a vírussal fertőzött felületek érintésével terjed. Általában az egyik szemen kezdődik, könnyezést és áttetsző váladékot okozva, és 24-48 órán belül a másik szemre is átterjed. A legtöbb esetben a vírusos kötőhártya-gyulladás nem befolyásolja a látást, de az olykor elmosódottá válhat, vagy fényérzékenység alakulhat ki. Ritkán, a Herpes simplex vírus idézi elő, amelynek szövődményeként szaru- és érhártyagyulladás alakul ki, ami nagy fájdalommal járhat.
A váladék kinézete alapján a bakteriális kötőhártya-gyulladás megkülönböztethető a vírusos kötőhártya-gyulladástól, mivel a váladék sűrű és sárgászöld színű. Főként a Staphylococcus vagy Streptococcus baktériumok okolhatók miatta, és a jobbára csak az egyik szem érintett. A genny miatt a szemhéjak összeragadhatnak alvás közben, ilyenkor a megszáradt váladék kérget képez a szempillákon. Emellett klasszikus tünetek, azaz a szempirosság, könnyezés, szemhéjduzzanat, viszketés, égő érzés is megjelennek.
Az újszülöttkori kötőhártya-gyulladás (ophthalmia neonatorum) azokat a csecsemőket érinti, akiknek anyja chlamydiában vagy gonorrhoeában szenved. Mindkettő nemi úton terjedő betegség, amiket szintén baktériumok váltanak ki. Ezek a babák a hüvelyi szülés során kapják el a fertőzést, ami súlyos szövődményekkel jár, beleértve a szaruhártya perforációját, amely potenciálisan vaksághoz vezethet. A betegség a születés után 5-14 nappal észlelhető, és az egyik vagy mindkét szem érintett lehet. A szemváladék kezdetben bőséges, majd gennyessé válik és nagyfokú szemhéjduzzanattal jár. Az újszülöttkori kötőhártya-gyulladás maradandó szemkárosodást okozhat, ha nem kezelik gyorsan.
Bár minden allergiás ember nagyobb kockázatnak van kitéve, az allergiás vagy reaktív kötőhártya-gyulladás nem fertőző. Legyen szó porról, állatszőrről vagy poratkáról, az arra érzékenyeknél az allergénnel való érintkezés a gyulladásos mediátorok, köztük a hisztamin gyors felszabadulását okozza, ami azonnali tüneteket eredményez. Ezek közé tartozik a könnyező szem és mindkét szemben égő, viszkető érzés, amelyet tüsszögés, orrfolyás és fényérzékenység kísér. A keletkező váladék ebben az esetben is átlátszó, de nyákosnak mondható.
A kötőhártya-gyulladás ritka formáinak tünetei
Az óriáspapillás kötőhártya-gyulladás a hosszú távú kontaktlencse-használathoz kapcsolódik, de előfordulhat a szemhéj közelében végzett műtéti öltések körül is. Nagyméretű papillákat, azaz göböket okoz a felső szemhéjat bélelő kötőhártyán, emellett duzzadt és lelógó szemhéj, homályos látás és a nyálkás váladék jellemzi.
A szemcsés kötőhártya-gyulladás kevésbé gyakori. Súlyos szembetegség, egyes esetekben akár életveszélyes is lehet. Általában fertőzések, gyulladásos betegségek és autoimmun állapotok következménye, de előidézheti valamilyen szembe került szennyeződés. A kötőhártya-gyulladás más típusaihoz hasonlóan a fő tünetek közé tartozik a szemfehérjét borító kötőhártya gyulladás, de ennél a típusnál kis csomók is keletkeznek, amelyeket a felhalmozódott és összetapadt fehérvérsejtek alkotnak. A granulómák a szem mentén bárhol kialakulhatnak, rózsaszínek, vörösek vagy bőrszínűek lehetnek. A kiváltó októl függően szemcsés kötőhártya-gyulladás előfordulhat az egyik vagy mindkét szemen, ha nem kezelik, idővel látásvesztést okozhat.
Ha azt gyanítjuk, hogy kötőhártya-gyulladásunk van, tanácsos orvoshoz fordulni a pontos diagnózis és a megfelelő kezelés érdekében. A megelőző intézkedések közé tartozik a gyakori kézmosás, a szem érintésének kerülése, a személyes tárgyak, például törölközők és kozmetikumok másokkal való megosztásától való tartózkodás.
Források:
https://www.healthdirect.gov.au/conjunctivitis
https://www.sprintdiagnostics.in/blog/conjunctivitis-pink-eye-causes-symptoms-treatments
https://www.healthline.com/health/eye-health/granulomatous-conjunctivitis