A hidegallergia első hallásra egyfajta túlzásnak tűnhet. Mintha valaki egyszerűen csak nem bírná a hideget, és ezt túldramatizálná. Pedig a valóságban egy nagyon is valós jelenségről van szó, amit az orvostudomány „hideg urticaria” néven ismer. Ez nem egyszerű fázósság, hanem egy konkrét immunreakció, amit a hideg vált ki, és amely akár az életminőséget is jelentősen ronthatja.
Ez az útmutató abban segít, hogy a hidegallergiát ne félvállról vegyük, de ne is essünk pánikba miatta. Fontos, hogy tisztában legyünk a tünetekkel, ismerjük a kezelési lehetőségeket, és tisztázzuk, milyen helyzetekben kell azonnal orvosi segítséget kérni. Ha te vagy egy családtagod érintett, akkor ezzel a tudással felvértezve máris magabiztosabban állhattok hozzá ehhez az elsőre szokatlan, de egyáltalán nem ritka állapothoz.
A hidegallergia egy olyan különleges, a szokásos allergiáktól jelentősen eltérő immunreakció, amelyet nem egy anyag – például pollen, por vagy élelmiszer –, hanem egy fizikai tényező, konkrétan a hideg vált ki.
A bőr hideggel való érintkezése, a hideg levegő belélegzése vagy a hideg vízbe merülés mind képesek előidézni a tüneteket. Ezért nevezik a hidegallergiát időnként „fizikai csalánkiütésnek” is, hiszen az immunrendszer egy fizikai hatásra indul be.
Fontos megérteni, hogy a hidegallergia nem azt jelenti, hogy valaki egyszerűen fázósabb vagy kevésbé bírja a hideget. Ez egy mélyebb szintű probléma, ahol az immunrendszer tévesen érzékeli fenyegetésnek a hideget. Mintha az időjárás egy kórokozó lenne, amit mindenáron le kell győzni. Ez a „téves riasztás” indítja el azokat a gyulladásos folyamatokat, amik a jól ismert tünetekhez vezetnek: csalánkiütéshez, viszketéshez, duzzanathoz vagy akár légzési problémákhoz.
A hidegallergia kiváltója lehet egészen enyhe hőmérséklet-csökkenés is. Nem feltétlenül kell a sarkkörön élni hozzá. Sok érintettnél már egy hűvös, 18-20 fokos víz, egy hideg üdítős doboz vagy a légkondiból kiáramló hűvös levegő is képes tüneteket okozni. Ez teszi a hidegallergiát különösen alattomossá: nem csak télen jelenthet problémát, hanem bármikor, ha hideg éri a bőrt.
A hideg urticaria a hidegallergia egyik legismertebb és leggyakoribb megjelenési formája. Az „urticaria” szó maga csalánkiütést jelent, és ez tökéletesen leírja, miről van szó: a bőrön vörös, viszkető, kiemelkedő foltok jelennek meg, hasonlóan ahhoz, mintha valaki csalánnal érintkezett volna. Az egyetlen különbség, hogy itt a hideg a kiváltó ok, nem pedig egy növény vagy más allergén.
A hideg urticaria esetében a tünetek közvetlenül a hideghatás után pár percen belül megjelennek. Ez lehet hideg szél, hideg víz, jégkockával való érintkezés, sőt, még egy hűtőpult vagy hideg ital megfogása is elég lehet a reakcióhoz. Az érintett bőrfelület gyorsan kipirul, megduzzad és erősen viszketni kezd. A duzzanat helyenként egészen térképszerű mintázatot is mutathat, ahol élesen kirajzolódik, hogy pontosan hol érte hideg a bőrt.
A csalánkiütések mérete és intenzitása egyénenként eltérő. Van, akinél csak apró, tűhegynyi pöttyök jelennek meg, másoknál tenyérnyi méretű, összeolvadt foltok borítják a bőrt. Ezek a kiütések rendszerint néhány órán belül eltűnnek, de előfordul, hogy tovább is megmaradnak, főleg ha az érintett továbbra is hideg környezetben marad, vagy a bőre folyamatosan hűvös tárgyakkal érintkezik.
A hidegallergia tünetei kifejezetten változatosak lehetnek, attól függően, hogy az érintett személy milyen formában és mennyi ideig találkozik a hideggel. Az is sokat számít, hogy mekkora a hideghatás kiterjedése – egy kézfejet érő hűvösség egészen más reakciót válthat ki, mint egy teljes testet érő hideg vizes fürdés. A hidegallergia tehát nem egy sablonos, mindenkinél ugyanolyan tüneteket mutató állapot, hanem rendkívül egyéni és sokarcú jelenség.
A legtipikusabb és leggyorsabban észrevehető tünet a csalánkiütésszerű bőrelváltozás. A hidegnek kitett bőrfelület gyorsan kipirul, megduzzad, és intenzíven viszketni kezd. Ezek a kiütések nem apró pöttyök, hanem általában nagyobb, összefolyó foltok formájában jelennek meg, és szabálytalan alakúak. Gyakran éles határvonal mutatja, meddig ért a hideg, és hol maradt melegebb a bőr.
Bár a bőrtünetek a leglátványosabbak, a hidegallergia nem áll meg a bőrfelszínen. A légutak is érintettek lehetnek, ha valaki hideg levegőt lélegez be, például egy téli futás vagy síelés közben. Ilyenkor a torokban kaparó, szorító érzés jelenhet meg, amit irritáló köhögés kísérhet. Egyeseknél akár légszomj vagy nehézlégzés is előfordulhat, ami már komolyabb figyelmeztető jel.
A hidegallergia legsúlyosabb formája az úgynevezett szisztémás reakció, amikor nemcsak a hidegnek kitett bőrterület, hanem az egész szervezet reagál. Ez a típus jellemzően akkor fordul elő, ha az érintett hirtelen nagy felületen és erőteljesen találkozik a hideggel – például hideg vízbe ugrik. Ilyenkor az egész test hízósejtjei egyszerre aktiválódnak, hatalmas mennyiségű hisztamin szabadul fel, és ez a folyamat azonnali vérnyomásesést, szédülést, ájulást, sőt, életveszélyes anafilaxiát is okozhat.
A szisztémás reakció tünetei lehetnek:
Kevésbé ismert, de létező jelenség, hogy hidegallergiás reakció során hasi panaszok is kialakulhatnak. Ez különösen akkor jellemző, ha valaki hideg italokat vagy ételeket fogyaszt, vagy ha a hideghatás mellett stressz is jelen van. Ilyenkor a hisztamin nemcsak a bőrben és a légutakban, hanem a bélfalban is hat – hasfájást, görcsöket, hasmenést okozva.
A hidegallergia – különösen annak enyhe formái – sokszor alábecsült jelenség. Sokan legyintenek rá, és úgy gondolják, hogy egy kis bőrpír vagy hideg okozta viszketés nem igényel orvosi figyelmet. Pedig a helyzet nem ennyire egyszerű.
A hidegallergia ugyanis – ahogy azt már korábban láttuk – nem egy szimpla kényelmetlenség, hanem az immunrendszer túlzó és kiszámíthatatlan reakciója, ami akár súlyos helyzeteket is előidézhet. Ezért érdemes tudni, mikor kell szakemberhez fordulni.
Az első, és talán legfontosabb szabály: ha valaki többször is tapasztalja, hogy hideg hatására kiütések jelennek meg a bőrén, vagy más szokatlan tünetek lépnek fel, akkor az már nem véletlen. A visszatérő panaszok arra utalnak, hogy a szervezetben kialakult egy kóros túlérzékenységi reakció, amit komolyan kell venni. Ilyen esetben érdemes időpontot kérni egy allergológushoz vagy bőrgyógyászhoz.
Sokan azt gondolják, hogy a hidegallergia kizárólag a bőrön okoz tüneteket. Pedig ez tévedés. Ha hideg hatására például nehézlégzés, köhögés, torokkaparás vagy mellkasi szorítás jelentkezik, az már komoly figyelmeztető jel. Ilyen esetben halogatás nélkül orvoshoz kell fordulni, mert ezek a tünetek arra utalhatnak, hogy az immunrendszer nemcsak a bőrben, hanem a légutakban is beindította a gyulladásos reakciókat. Ez különösen veszélyes lehet, ha az illetőnek már eleve van valamilyen légúti problémája, például asztmája.
Az igazán kritikus helyzet az, ha valakinél hideg hatására általános rosszullét, szédülés, vérnyomásesés, ájulás vagy légzési nehézség jelentkezik. Ezek a tünetek anafilaxiás reakcióra is utalhatnak, ami az allergiás reakció legsúlyosabb formája. Az ilyen helyzet azonnali orvosi beavatkozást igényel. Ilyenkor nem elég háziorvoshoz időpontot kérni: ha valaki hirtelen rosszul lesz hideg hatására, akkor mentőt kell hívni.
Gyermekeknél a hidegallergia külön odafigyelést igényel, mert ők gyakran nem tudják pontosan elmondani, mit éreznek, vagy nem tudják összekapcsolni a tüneteiket a hideghatással. Egy hógolyózás vagy téli kirándulás után jelentkező kiütések, torokszorítás vagy szokatlan gyengeség esetén mindenképp érdemes gyermekorvoshoz és allergológushoz fordulni.
A hidegallergia hátterében nem egyetlen, mindenkinél egységesen azonosítható kiváltó ok áll. Ez a betegség inkább egy összetett immunreakció, amelyet számos különböző tényező provokálhat vagy súlyosbíthat. Az orvostudomány máig nem tudja teljesen pontosan megmagyarázni, hogy egyeseknél miért alakul ki, míg másoknál soha nem jelentkezik. Az viszont biztos, hogy bizonyos helyzetek és állapotok jelentősen növelik a hidegallergia kialakulásának esélyét. Nézzük a leggyakoribb okokat és háttérfolyamatokat.
Bár a hidegallergia nem tartozik a klasszikus értelemben vett örökletes betegségek közé, a kutatások szerint családi halmozódás előfordulhat. Ha a közeli rokonok között már volt hidegallergiás, az utódoknál nagyobb az esély arra, hogy a szervezetük hasonló módon reagáljon a hidegre. Ez különösen igaz akkor, ha az adott családban más típusú allergiák (például szénanátha, ételallergia vagy ekcéma) is előfordulnak. Az allergiás hajlam, az úgynevezett atópia, ugyanis részben öröklődik.
Meglepően sok hidegallergiás beteg beszámol arról, hogy a tünetek egy korábbi, súlyosabb fertőzés után jelentkeztek először. Különösen gyakran emlegetnek vírusfertőzéseket, például mononucleosist (Epstein-Barr vírus), influenzát vagy egyéb felsőlégúti betegségeket. Az erőteljes fertőzés felboríthatja az immunrendszer egyensúlyát, és „túlérzékeny” üzemmódba kapcsolhatja azt. Az ilyen fertőzés utáni allergiás hajlamfokozódás más allergiákban is ismert jelenség, de hidegallergiánál is jelentős szerepe lehet.
Nem ritka, hogy hidegallergia olyan embereknél jelentkezik, akiknek az immunrendszere eleve „hibásan hangolt”, például autoimmun betegségük van. Ilyen betegségek lehetnek például:
Ezekben az esetekben az immunrendszer már eleve hajlamos túlreagálni különböző ártalmatlan ingereket is. A hideg, mint fizikai hatás, ilyen környezetben különösen könnyen válthat ki indokolatlan gyulladásos választ, azaz csalánkiütést és egyéb hidegallergiás tüneteket.
A modern élet egyik állandó kísérője a stressz, ami nemcsak pszichésen, hanem immunológiai szempontból is romboló hatású. Hosszú távon fennálló stressz esetén az immunrendszer szabályozása sérül, a gyulladásos folyamatok könnyebben beindulnak, és a szervezet hajlamosabbá válik az allergiás reakciókra. Akik krónikusan stresszesek, szorongók vagy kiégésközeli állapotban vannak, azoknál nagyobb eséllyel alakulhat ki hidegallergia is, akár látszólag minden előzmény nélkül.
Bizonyos gyógyszerek szedése során is megnőhet az esélye a hidegallergiának. Ezek közé tartozhatnak például:
Ezek a gyógyszerek különböző módokon befolyásolhatják az immunválaszt és a hízósejtek működését, ami kedvező talajt biztosíthat a hidegallergiás reakciók kialakulásához.
Nem meglepő módon a hidegallergia gyakrabban fordul elő olyan országokban, ahol szélsőséges hőmérséklet-változások vannak. Skandináviában, Kanadában vagy Oroszországban jóval több hidegallergiás esetet regisztrálnak, mint melegebb éghajlatú térségekben. Ugyanakkor a hideg klíma önmagában nem elég a betegség kialakulásához – az egyéni hajlam és az egyéb tényezők megléte is szükséges.
Érdekes módon az is előfordulhat, hogy valaki melegebb éghajlatról költözik hidegebb helyre, és ott találkozik először a tünetekkel. Ilyenkor az új környezeti hatások és az immunrendszer alkalmazkodási nehézségei együtt okozhatják a panaszokat.
Egyes kutatások szerint a hormonális változások – például serdülőkor, terhesség vagy menopauza alatt – fokozhatják a hidegallergiára való hajlamot. Ennek oka, hogy a hormonrendszer szoros kapcsolatban áll az immunrendszerrel, és a hormonális ingadozások befolyásolhatják a hízósejtek aktivitását.
A hidegallergia kezelése egyáltalán nem olyan egyszerű, mint egy hétköznapi bőrkiütés elmulasztása. Itt ugyanis nem egyetlen kiváltó anyag – például pollen vagy étel – áll a háttérben, hanem maga a hideg mint fizikai tényező váltja ki a reakciót. Ezt a környezeti hatást viszont nem lehet teljesen kiiktatni az életünkből, hiszen hideggel előbb-utóbb mindenki találkozik. Emiatt a kezelés három fő pilléren nyugszik: megelőzés, tüneti kezelés és súlyos esetekben vészhelyzeti terápia.
Mivel a hidegallergia lényege, hogy a hideg hőmérséklet váltja ki a tüneteket, a megelőzés legfontosabb lépése a hideghatások elkerülése. Ez persze nem jelenthet teljes izolációt a külvilágtól, de az érintetteknek tudatosan kerülniük kell a következő helyzeteket:
Az öltözködés is kulcsfontosságú: réteges, jól szigetelő ruházat, sapka, sál, kesztyű alap. Külön figyelmet érdemelnek a bőrrel közvetlenül érintkező anyagok. A természetes anyagok, például pamut és gyapjú, jobban megtartják a meleget, míg a műszálas ruhák alatt könnyebben kihűl a bőr.
A hidegallergia során felszabaduló hisztamin központi szerepet játszik a tünetekben, ezért a kezelésben elsőként választandó gyógyszerek a hisztamin-receptor blokkolók, azaz az antihisztaminok. Ezeket a készítményeket kétféle módon lehet alkalmazni:
A modern, úgynevezett második generációs antihisztaminok (pl. cetirizin, loratadin, fexofenadin) kevésbé álmosítanak, ezért ezek a leggyakrabban javasolt készítmények. Az antihisztaminok nem gyógyítják meg a hidegallergiát, de jelentősen csökkenthetik a tünetek súlyosságát.
Súlyosabb esetekben, amikor a bőrreakciók nagyon intenzívek, vagy belső szervi tünetek is megjelennek (pl. légszomj), az orvos szteroidokat is felírhat. Ezek a gyulladáscsökkentő hatásukkal gyorsan lelohaszthatják a reakciót, de hosszú távú alkalmazásuk nem javasolt a mellékhatások miatt.
A hidegallergia legsúlyosabb formája az anafilaxia, ami az egész szervezetet érintő, életveszélyes allergiás reakció. Ez akkor fordulhat elő, ha az érintett például hideg vízbe ugrik, vagy hirtelen, nagy felületen éri hideg. Ilyenkor a hízósejtek egyszerre, robbanásszerűen bocsátanak ki hisztamint, ami:
Azoknak, akiknél korábban már előfordult súlyos reakció, vagy az orvos magas rizikójúnak tartja az esetet, adrenalininjekciót (epinefrin autoinjektort) kell maguknál hordaniuk. Ez a kis eszköz életmentő lehet. Egyetlen szúrás a combba, és az adrenalin azonnal ellensúlyozza a hisztamin hatásait, tágítja a légutakat, stabilizálja a vérnyomást és csökkenti az ödémát. Minden hidegallergiásnak, akinél fennáll az anafilaxia kockázata, szüksége van ilyen injektorra – és persze az is fontos, hogy tudja, hogyan kell használni.
A klasszikus allergiáknál bevált allergénspecifikus immunterápia (ASIT) hidegallergiában nem alkalmazható, hiszen itt nincs konkrét allergén, amit adagolni lehetne. Az immunrendszer nem egy anyagra, hanem egy fizikai hatásra reagál hibásan, amit nem lehet „beoltás” útján megszoktatni a szervezettel. Ezért a hidegallergia kezelése nem az immunrendszer újrakalibrálásáról, hanem a tünetek kontroll alatt tartásáról és a kiváltó tényezők kerüléséről szól.
Bár a hidegallergia nem „gyógyítható ki” teljesen, az általános immunrendszeri egyensúly helyreállítása javíthat az állapoton. Ezért érdemes odafigyelni az alábbiakra:
A hidegallergia egy különleges és elsőre talán nehezen érthető állapot, hiszen szokatlan dolognak tűnik, hogy a hideg önmagában allergiás reakciót váltson ki. Ez nem egy divatos túlzás vagy kényeskedés, hanem egy valódi, az immunrendszer hibás működésén alapuló reakció, amit az orvostudomány is elismer és komolyan vesz. Bár sokan csak kisebb kellemetlenségként élik meg, vannak, akiknek a mindennapjaikat és az életminőségüket is komolyan befolyásolja.
A legfontosabb tanulság, amit érdemes megjegyezni: a hidegallergia nem pusztán bőrtünet, hanem egy teljes immunológiai jelenség, amely az egész szervezetre kihatással lehet. Ezért aki érintett, annak tudatos életmódra van szüksége – nem kell burokban élni, de muszáj megtanulni, hogyan kezelje okosan a hideggel való találkozásokat.
Források:
https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/cold-urticaria/symptoms-causes/syc-20371046
https://my.clevelandclinic.org/health/diseases/24629-cold-urticaria
https://www.healthline.com/health/cold-allergy
https://en.wikipedia.org/wiki/Cold_urticaria
https://allergyasthmanetwork.org/chronic-urticaria/cold-urticaria
https://newsinhealth.nih.gov/2014/10/cold-flu-or-allergy
https://www.emc.id/en/care-plus/understanding-cold-allergies-symptoms-causes-and-how-to-manage-them
https://www.uhhospitals.org/blog/articles/2020/10/you-really-can-be-allergic-to-cold-weather
A honlapon és a bejegyzésben található információk tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek nem az OÉTI, illetve az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) szakvéleményei. Betegséggel, hatóanyagokkal, életmódváltással, táplálkozással kapcsolatban kérje orvosa vagy gyógyszerésze szakvéleményét!
Iratkozz fel hírlevelünkre és olvasson hasonló tartalmakat
Magnéziumhiány kalkulátorunkat használva néhány kérdés megválaszolásával kiderítheted, hogy szükséged van-e extra magnéziumpótlásra.
Ha szeretnél még többet tudni a magnézium élettani hatásairól, akkor töltsd le 3 elektronikus formátumú könyvünket és ismerd meg a részleteket!
Kevéssé ismert tények a magnéziumról amelyek befolyásolják az Ön egészségét!
3 letölthető könyvbe foglalva, 990 Ft értékű kuponnal.
Keresd kollégáinkat a +36 1 445 0532 telefonszámon, vagy az info@osimagnesium.hu email címen
