Semmi sem frusztrálóbb, mint a fájdalom, ami befolyásolja, hogy az általunk kedvelt sportokat és tevékenységeket végezzük. Az Achilles-ín-gyulladás épp ilyen, hiszen jelentős fájdalmat okozhat a boka hátsó részén, ráadásul ha nem kezelik, ínszakadáshoz vezethet.
Az Achilles-ín-gyulladás egy gyakori állapot, amely akkor fordul elő, amikor a lábszár hátsó részén lefutó nagy ín irritálódik és begyullad. A túlzott testmozgás vagy a rosszul illeszkedő cipő egyaránt okozhatja, és mivel az ín szerkezete az életkorral gyengül, fogékonyabbá válik a sérülésekkel szemben.
A test legerősebb és legproblémásabb ina
A görög mitológiai alakról, a sarkán kívül mindenhol sebezhetetlen Akhilleuszról elnevezett ín a test legerősebb és egyben legproblémásabb ina. A vádli izmait köti össze a sarokcsonttal, segítve a láb mozgatását járás, futás, mászás vagy ugrás közben. Túlzott igénybevétel hatására hajlamos begyulladni – különösen azoknál, akik csak alkalmanként sportolnak, vagy akik hirtelen megnövelték az edzésprogramjuk intenzitását. Az Achilles-ín-gyulladásnak két típusa van, ezek előfordulhatnak külön-külön vagy egyidejűleg is. Leginkább az ín középső része hajlamos a gyulladásra, azonban az alsóbb része is begyulladhat, ahol a sarokcsonthoz tapad. A sérült ínrostok megkeményedése (meszesedése) mindkét típusú Achilles-ín-gyulladás esetén előfordulhat.
Az Achilles-ín-gyulladás az aktív és inaktív embereket egyaránt érinti. A sportolók 24 százalékánál alakul ki az állapot, és becslések szerint a futók 50 százaléka tapasztalja meg a sportkarrierje során.
Mi okozza az Achilles-ín gyulladását?
A legtöbb esetben az Achilles-ín gyulladása a túlzott igénybevétel vagy rendellenes használat, azaz az ín ismétlődő vagy intenzív megerőltetése miatt következik be, például ha túl sokat ugrálunk kosárlabdázáskor. Okozhatja a fizikai aktivitás hirtelen megnövekedése vagy az aktivitások közötti regenerálódási idő csökkenése, a nem megfelelő cipő viselése, a kemény vagy egyenetlen felületen történő futás, a feszes vagy gyenge vádliizmok, a merev bokaízületek, a nem megfelelő bemelegítés és a sarokcsontsarkantyú (kinövés a sarokcsonton, amely dörzsöli az ínt).
Az Achilles-ín-gyulladás kockázati tényezői
Számos tényező növeli az Achilles-ín gyulladásának kockázatát. Sűrűbben fordul elő férfiaknál, mint nőknél, és gyakoribb, ahogy öregszünk. A bokasüllyedés, a lúdtalp és túlpronáció (járás közben lefelé és befelé gördülő boka) nagyobb terhelést jelentenek az Achilles-ínra nézve, míg a többletsúly cipelése növeli az inak feszülését. Bizonyos gyógyszerek – köztük a glükokortikoidok és fluorokinolonok – összefüggésbe hozhatók az Achilles-ín-gyulladással. Egyes betegségek – például rheumatoid arthritis, cukorbetegség, magas koleszterinszint vagy pajzsmirigyproblémák – szintén fogékonyabbá tesznek rá, ahogy a lábfejet vagy a lábat érintő elváltozások is. Akinek korábban megsérült az Achilles-ina vagy a körülötte lévő izmok, ugyancsak számolhat a gyulladás kialakulásával.
Az Achilles-ín-gyulladás tünetei
Kezdetben a fájdalom és a lábszármerevség csak reggel, bemelegítéskor vagy a sporttevékenység után jelentkezik. A pihenés csökkentheti a tüneteket, de gyakran visszatérnek, ráadásul felerősödve. A későbbi szakaszban a fájdalom állandósul.
Az egyéb gyakori tünetek a következők:
- Duzzanat, melegség és érzékenység az Achilles-ín mentén és a boka környékén
- Az ín megvastagodása
- Csomó a sarokcsontnál (ahol az ín tapad)
- Gyengeség az érintett lábban
- Járási nehézség
- Fájdalmas a lábujjhegyre állás
Hogyan kezelhető az Achilles-ín-gyulladás?
A fájdalom csökkentésének első lépése a fájdalmat súlyosbító tevékenységek csökkentése vagy akár abbahagyása, a terület jegelése, illetve a nemszteroid gyulladáscsökkentő szerek (NSAID-ok), például az ibuprofén szedése. Szükség lehet fizikoterápiára, amely erősítő gyakorlatokkal, nyújtással segíti az ín erejének visszanyerését. Olykor kortikoszteroid injekciót adnak közvetlenül az ínbe. A vádli komplex masszázsa segítheti a rehabilitációt, ahogy a fehérjeszintézist fokozó ultrahang-terápia is. Az éjszakai sín és talpbetét viselése leveszi a terhelést az ínről, és csökkenti annak feszülését.
Sajnos hetekbe, sőt hónapokba is telhet, amíg az ín regenerálódik. A folyamat felgyorsítása érdekében a szakemberek lökéshullám-terápiát, vagy vérlemezkében gazdag plazma (PRP) injekció alkalmazását javasolhatják. Utóbbi során a beteg saját, növekedési faktorokban gazdag vérplazmáját használják fel.
A műtét csak akkor javasolt, ha minden más kezelési lehetőség sikertelen volt. Ebben a helyzetben az ín súlyosan sérült részeit eltávolítják. Ha az ín a gyulladás következtében megrepedt, műtétre van szükség az ín újbóli rögzítéséhez.
Megelőzhető az Achilles-ín-gyulladás?
Mivel a sérülések egyik fő oka a rugalmasság hiánya, a lábszár megfelelő nyújtása a legalapvetőbb módja annak, hogy megelőzzük az Achilles-ín meghúzódását vagy szakadását. De még számos dolgot tehetünk a betegség elkerülésének érdekében:
Győződjünk meg róla, hogy megfelelő, jól illeszkedő, a lábat alátámasztó cipőt viselünk a futáshoz és egyéb tevékenységekhez.
Lúdtalp vagy bokasüllyedés esetén hordjunk speciális talpbetétet.
Korlátozzuk az ismétlődő mozdulatokat, amelyek folyamatosan megterhelik az inakat.
Ha sportolunk, fokozatosan és lassan növeljük a terhelés intenzitását és időtartamát.
Az edzés megkezdése előtt jól melegítsünk be, és utána nyújtsuk a vádli és a comb izmait.
Ha olyan mögöttes egészségi problémáink vannak, amelyek nagyobb kockázatot jelentenek, gondoskodjunk a megfelelő kezelésükről.
Törekedjünk az egészséges testsúly megőrzésére.
A magnézium kulcsfontosságú az energiatermelés és az izomműködés, így a fizikai teljesítmény szempontjából is. Hiánya a tejsav felhalmozódást és izomgörcsöket eredményez. Ez idővel az izmok rugalmatlanná válását és az ínszalagok meghúzódását eredményezi. A legjobb felszívódás érdekében használjunk bőrön át felszívódó formulát.
Források: