Folyamatosan remegő kéz – a legtöbben ennyit tudnak a Parkinson-kórról, amely sajnos ennél is súlyosabb következményeket hordoz, és – a gyakori elesés, valamint a nyelési nehézségek miatt – akár halálos kimenetelű lehet. Ezért annyira fontos, hogy tisztában legyünk azzal, melyek a Parkinson-kór tünetei, mert így nagyobb az esély a leépülés lassítására.
A Parkinson-kór egy neurodegeneratív betegség, az idegrendszer elváltozása, és jellegzetes motoros tüneteket produkál. Ez utóbbi a folyamatos, önkéntelen és megállíthatatlan kézremegés, ami egyéb mozgásos diszfunkciókkal párosulhat. A betegség jelenleg gyógyíthatatlan, ám az állapot rosszabbodása lassítható, különösen akkor, ha időben észlelik a bajt. Erre „szerencsére” van idő, ugyanis a kezdeti jelek sokszor évtizedekkel megelőzik a súlyos panaszokat. Cikkünkben a Parkinson-kór tünetei kerülnek bemutatásra.
Népbetegségről van szó
Mivel a Parkinson-kórban szenvedők általában igyekeznek eltitkolni az egészségi állapotukat, és ezért nem szívesen mutatkoznak nyilvános helyeken, a betegséget a közvélemény nem tekinti elterjedtnek. Pedig ez sajnos óriási tévedés! Csak Magyarországon több mint húszezer, Európában kétmillió, világszerte tízmillió Parkinson-kóros emberről tudnak az orvosok. A valós esetszám azonban ennél lényegesen nagyobb. Egyrészt a már említett rejtőzködés miatt, továbbá azért is, mert az elmaradottabb országokban – a megfelelő eszközök hiányában – kisebb eséllyel ismerik fel a kezdeti tüneteket.
Kik a veszélyeztetettek?
Valójában a Parkinson-kór mindkét nemet érinti, viszont a kockázati tényezők eltérőek. Az amerikai Mayo Klinika tanulmánya szerint a nőknél a vérszegénység a legfontosabb rizikófaktor, míg a férfiak esetében az életvitel és a foglalkozás áll a betegség hátterében. Megfigyelték azt is, hogy bár a férfiaknak 50 százalékkal nagyobb az esélyük a betegségre – nem világos, hogy miért –, a kor előrehaladtával ez az arány egyre inkább kiegyenlítődik. Növelhetik a kockázatot egyes nehézfémek, oldószerek, pszichiátriai gyógyszerek, kábítószerek, illetve a fejsérülések. Az örökletesség nagyjából 10-15 százalékban játszik szerepet a betegség kialakulásában. Mindezektől függetlenül az életkor az, ami a Parkinson-kór megjelenésére hatással van: a betegség az esetek túlnyomó részében 60 év felett jelentkezik. Ennek ahhoz lehet köze, hogy addigra a dopamint termelő idegsejtek száma jelentősebben csökkenhet. Ha ez a folyamat felgyorsul és dominánssá válik, jó eséllyel Parkinson-kór alakul ki.
Nemcsak motoros tünetek jelentkezhetnek
A Parkinson-kór tünetei és a progresszió üteme egyénenként eltérőek. A legszembetűnőbb jelei akkor jelentkeznek, amikor a bazális ganglionokban, az agy mozgást irányító területén lévő idegsejtek károsodnak és/vagy elpusztulnak. A tudósok még mindig nem tudják, mi okozza ezt. Normális esetben ezek az idegsejtek vagy neuronok fontos agyi vegyi anyagot termelnek, amelyet dopamin néven ismerünk.
Ahogy csökken a szervezetben a dopamin mennyisége, úgy jelentkeznek a különféle tünetek. Ezek lassan válnak egyértelművé, ezért van az, hogy a betegek sokszor nem veszik komolyan az intő jeleket. Különösen igaz ez a nem motoros tünetekre, mint a kognitív diszfunkció, a depresszió, a szorongás, az apátia, az alvászavarok vagy a szexuális problémák és a bélinkontinencia. A nyugtalan láb szindróma is utalhat a Parkinson-kórra, ahogyan a túlzott verejtékezés és az ingerlékenység ugyanígy a betegség következménye lehet. Az egyéb tünetek közé tartozik az érzelmi változások, a húgyúti és bőrproblémák és a székrekedés.
A kézremegés nem minden
Az egyik kéz enyhe, majd fokozódó remegése és a nehezülő mozgás kétségtelenül már elég egyértelműen utalhatnak a betegségre. Utóbbi nemcsak a mozgáskoordináció zavarát és az akaratlagos mozgások lassulását jelentheti, hanem azt is, hogy az izmok merevebbé válnak (izomtónus fokozódása), megváltozik (görnyedtté válik) a testtartás, a mimikai izmok lemerevednek, és így rögzül az arckifejezés (lárvaarc), a nyaki izmok problémája miatt háton fekve a fej nem éri az ágyat. A csukló mozgásának változása miatt az írásképesség romlik, az írás apróbetűssé válik.
Szintén a Parkinson-kórra utalhat a gyengülő szaglás, míg későbbi stádiumban demencia léphet fel.
Ami a kézremegést illeti, érdemes eloszlatni egy tévhitet. Mégpedig azt, hogy a Parkinson-kór egyenlő ezzel a kellemetlen állapottal. Ez nem feltétlenül igaz, ugyanis az esetek mintegy 20 százalékában egyáltalán nem jelentkezik kézremegés.
Bár a kézremegés és a lárvaarc már közvetlen bizonyítéka lehet a Parkinson-kór kialakulásának, vannak más mozgásos tünetek is, amelyek erre utalhatnak. A már említett mozgáskoordinációhoz kapcsolódik az egyensúly is, ami a betegségben szenvedőknél sérülhet. Ez elsősorban abban mutatkozik meg, hogy már egy kisebb külső hatás, pl. lökés elég ahhoz, hogy a beteg elessen, egyszerűen azért, mert nem képes megtartani az egyensúlyát. A feszülő, merev izomzat következtében az ülő vagy fekvő helyzetből akadályozott a gyors felállás, a mozgás csoszogó lesz, mivel járás közben a karok mereven a test mellett helyezkednek el, és nem mozognak ütemesen.
Lehet védekezni ellene?
A Parkinson-kór Alapítvány megjegyzi, hogy kisebb eséllyel vannak kitéve a betegségnek a koffein tartalmú kávét vagy teát fogyasztók, a gyulladáscsökkentő gyógyszereket, például ibuprofent, illetve a koleszterinszint csökkentésére szolgáló sztatinokat szedők. A D-vitamin nagy dózisban történő alkalmazása, továbbá rendszeres testmozgás szintén csökkenti a betegség rizikóját. Érdekes módon akinek magas a húgysavszintje a vérben (bár ez köszvényhez is vezethet), szintén kevésbé érintett.
Egy 2020-as tanulmány megállapította, hogy a Parkinson-kór kialakulásának kockázata a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők körében a kezelésüktől függően változik. A Parkinson-kór aránya alacsonyabb volt a DPP4-gátlókat, GLP-1 receptor agonistákat vagy mindkettőt használók körében, ami egy lehetséges védőfaktorra utal.
A változatos, egészséges táplálkozás csökkentheti a Parkinson-kór kockázatát. A feldolgozott élelmiszerek és a telített zsírok korlátozása vagy elkerülése lassíthatja a Parkinson-kór progresszióját, és csökkentheti a tünetek súlyosságát.
Források:
https://www.medicalnewstoday.com/articles/323440#medications-and-other-drugs
https://www.nia.nih.gov/health/parkinsons-disease
https://www.parkinson.org/understanding-parkinsons/causes/environmental-factors
https://academic.oup.com/brain/article/143/10/3067/5917790https://www.medicalnewstoday.com/articles/parkinsons-diet