Melyek a vérplazmaadás veszélyei?

Általában biztonságos eljárás, és a mellékhatások többsége enyhe vagy átmeneti, azonban ha plazmadonornak készülünk, fontos tisztában lennünk vele, melyek a vérplazmaadás veszélyei.

Noha a plazmaközpontokban ügyelnek a donorok biztonságára, a kockázatok teljes kiküszöbölése nem lehetséges. Ha azt fontolgatjuk, hogy a plazmánkkal segítünk másokon, tájékozódjunk megfelelően a vérplazmaadás veszélyei kapcsán.

Miért fontos a plazmaadás?

A vér folyékony része két fő alkotóelemből áll: a vérsejtekből és a vér teljes mennyiségének mintegy 55%-át kitevő plazmából. Utóbbi egy sárgás színű, a keringéshez szükséges közeget biztosító folyadék, amelyben a vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és vérlemezkék úszkálnak. A plazmában számos fontos fehérje, hormon, véralvadási faktorok, antitestek és egyéb anyag található, amelyek a szervezet számára nélkülözhetetlenek. A plazmafehérjék által fenntartott ozmotikus nyomás segít szabályozni a vérnyomást, de a plazma a testhő fenntartásában is szerepet vállal. A plazmafehérjékből olyan értékes gyógyszereket állítanak elő, amelyek nélkülözhetetlenek bizonyos ritka vérzési rendellenességek, égési sérülések, immunhiányos állapotok és májbetegségek kezelésében, ezért a plazmaadományozás rendkívül fontos, amellyel számos ember életét menthetjük meg vagy jelentősen javíthatjuk az életminőségüket.

Melyek a vérplazmaadás veszélyei?

Maga az eljárás szigorúan szabályozott, amelyet tapasztalt egészségügyi szakemberek végeznek, ennek ellenére a plazmaadásnak lehetnek kockázatai. A levett plazma mennyisége viszonylag kicsi a teljes vérmennyiséghez képest, és a szervezet gyorsan képes pótolni az elvesztett folyadékot és plazmafehérjéket, amelyeket a máj folyamatosan termel, a teljes regenerációhoz azonban néhány napra szükség lehet. Amíg ez nem történik meg, az alábbi tünetek jelentkezhetnek:

Szédülés: Mivel a plazma tápanyagokban és elektrolitokban gazdag, amelyek fontosak a szervezet megfelelő működéséhez, ezen anyagok némelyikének plazmaadás útján történő elvesztése az elektrolit-egyensúly felborulásához vezethet. Ez szédülést, ritkábban ájulást okozhat. A legtöbb plazmaadóhelyen arra biztatják az adományozókat, hogy távozásuk előtt üljenek le, pihenjenek, igyanak egy kis vizet és egyenek valamit.

Fáradtság: A plazmaadás miatt a szervezetben átmenetileg alacsonyabb lehet a tápanyagok és ásványi anyagok szintje, ami fáradtsághoz vezethet. Ez gyakori mellékhatás, de általában enyhe. A megfelelő, fehérjedús táplálkozás, az elegendő pihenés és a folyadékbevitel segíthet megelőzni vagy enyhíteni a plazmaadás utáni fáradtságot. Ha 2-3 nappal a plazmaadás után is nagyon fáradtnak érezzük magunkat, érdemes orvoshoz fordulni. Valószínűleg nincs ok az aggodalomra, de fontos ellenőrizni, hogy nincs-e alacsony vércukorszint, vérszegénység vagy más mögöttes egészségügyi állapot a háttérben.

Fejfájás: A plazma nagy részét víz alkotja, így a plazmaadás során jelentős mennyiségű folyadék távozik a szervezetből. A folyadékveszteség hányingert és fejfájást, rossz közérzetet okozhat, azonban a megfelelő folyadékpótlás segít megelőzni ezeket a tüneteket.

Véraláfutás: Mivel vastagabb tűt használnak, amelynek bevezetésekor a kisebb erek megsérülhetnek, a tűszúrás helyén keletkező véraláfutás a plazmaadás enyhe és gyakori mellékhatásai közé tartozik.

Fertőzés: Amikor egy tűvel átszúrják a bőrt, a szúrcsatorna lehetővé teszi a baktériumok bejutását. A plazmaadás során alkalmazott szigorú higiéniai előírások és steril eszközök jelentősen csökkentik ennek eshetőségét, de ha mégis bekövetkezne, a fertőzés jelei közé tartozik a vörösség, duzzanat, fájdalom, melegség, esetleg gennyképződés a tűszúrás helyén. Ha fertőzés jeleit észleljük, azonnal forduljunk orvoshoz, hogy elkerüljük a szövődményeket.

Citrátreakció: A citrátreakció a plazmaadás nagyon súlyos, de meglehetősen ritka mellékhatása. A plazmaadás során a technikus egy véralvadásgátlóként ismert anyagot infundál a plazmaleválasztó gépben összegyűjtött vérbe, mielőtt a vér visszakerülne a plazmaadó szervezetébe. Ennek az antikoagulánsnak az a célja, hogy megakadályozza a vérrögképződést. A gépben lévő plazma megtartja a legtöbb citrátot, de egy része a véráramba is bekerül. Ha túl sok citrát kerül a vérbe, az csökkentheti a kalciumszintet a szervezetben. Ez izomgörcsökhöz, zsibbadáshoz és bizsergéshez vezethet a végtagokban vagy az ajkak körül, sőt, akár súlyosabb szívritmuszavarok is kialakulhatnak. Ha a citrátreakció tünetei jelentkeznek, a plazmaadást azonnal megszakítják és kalciumot adnak a donornak. A legtöbb esetben a tünetek néhány percen belül megszűnnek.

Az artériás szúrás: Az artériák és a vénák eltérő helyen futnak a testben, így a véletlen artériás szúrás a plazmavétel során rendkívül ritka. Mivel az artériákban magasabb a vérnyomás, mint a vénákban, a szúrás vérzést okozhat a szúrás helye körüli karszövetekben.

Idegsérülés: Csekély az esély arra, hogy a véna átszúrására és a plazmaadásra használt tű megsértsen egy ideget. Ha mégis bekövetkezik, az éles fájdalmat vagy bizsergő érzést okozhat a szúrás helyén vagy a környező területen. Az esetlegesen kialakuló idegsérülés legtöbbször csak múló tünetekkel jár, például zsibbadással vagy bizsergéssel.

A gyakori plazmaadás veszélyei

A hosszú távú szövődmények ritkák. Főként akkor fordulhatnak elő, ha valaki rendszeresen és nagy mennyiségű plazmát ad. A gyakori vérplazmaadás veszélyei közé tartozhatnak:

Fehérje- és vashiány: Sűrű plazmaadás esetén a szervezetnek nehezebb lehet pótolni az elvesztett fehérjéket és a plazma egyéb alkotóelemeit. A plazma is antitesteket is tartalmaz, ezért a gyakori plazmaadás csökkentheti az immunrendszer hatékonyságát, így a donor fogékonyabbá válhat a fertőzésekre. A plazmaadás során előfordulhat, hogy kis mennyiségű vörösvérsejt is távozik a szervezetből. A vörösvérsejtekben található hemoglobin vasat tartalmaz, így a vörösvérsejt-veszteség hosszú távon vashiányhoz vezethet.

Hegképződés a karon: Ha a könyökhajlati véna feletti bőrt gyakran megszúrják egy vastag tűvel, idővel hegek alakulhatnak ki rajta.

Vénák hegesedése: A rendszeres plazmaadás során a többszöri tűszúrás mikrosérüléseket okoz a véna falában. A sérülések helyén hegszövet képződik, ami idővel megvastagítja és elmerevíti a véna falát. A tűszúrások helyén kisebb-nagyobb gyulladásos folyamatok indulhatnak be. A gyulladás is fokozza a hegszövet képződését.

Véralvadási problémák: A plazma számos olyan faktort tartalmaz, amelyek a véralvadásban vesznek részt. Ha gyakran adunk plazmát, csökkenhet ezeknek a faktoroknak a szintje a szervezetben. Ez növelheti a vérzés kockázatát, ugyanakkor a túlzott véralvadás is problémát okozhat, például trombózis kialakulásához vezethet, de ez nem jelenti azt, hogy minden plazmadonornak problémái lesznek.

Források:

https://olgam.com/what-are-some-side-effects-when-donating-plasma

https://www.healthline.com/health/donating-plasma-side-effects